Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

Mélyenszántó

VILÁGRASZÓLÓ JÉGÜNNEPÉLY A VÁROSLIGETBEN 1909-BEN

MÁTYÁS KIRÁLY KORONÁZÁSA A VÁROSLIGETI MŰJÉGPÁLYÁN

2017. január 19. - Yanagida

korcs_egylet_csarnoka_kism.jpg

A Városliget 150 éve vonzza a városlakókat, akik a kellemes pihenés, a „Városerdő” természeti szépsége mellett hamarosan szórakozást, élményeket, különleges eseményeket is találtak a területen. A Vurstli által nyújtott érdekességek és a Milleneumi Kiállítás után egy igazán különleges évfordulós ünnepség csábított sok száz fővárosit a Ligetbe. Ez volt Mátyás Király koronázási évfordulója!

Budapesti Korcsolyázó Egylet

A Budapesti Korcsolyázó Egylet igen nagy népszerűségnek örvendett a fővárosi polgár családok, és főként a fiatalok körében. 1909-ben már a 40 éves fennállásának jubileumára készült az Egyesület, melynek alkalmából nagyszabású ünnepi játékot is rendeztek a városligeti tó jegén. Az ünnepség apropóját egy másik évforduló adta: 1458. évben, január 23-án történt, hogy a pesti királyválasztó országgyűlésre összesereglett nép, a főurakkal és a meghatározó nemességgel együtt Mátyást királlyá kiáltották ki – a befagyott Duna jegén.

strobl_3_kism.jpg

A magyar történelem ezen, lélekemelő, nagy eseményét választotta a BKE annak a jelmezes jégünnepélynek a tárgyául, amelyet az egyesület fennállásának negyvenéves fordulója alkalmából, jubiláris ünnepségeinek keretében, 1909. évi január hó 23-án, szombaton esti 6 órakor rendezett a városligeti tavon.

Az Egylet egyébként a magyar sport kiemelkedő példaképe lehetne a mai napig, hiszen az első magyar világbajnokunk is ebből a csapatból származik! A BKE hazánk egyik legrégebbi, ma is fennálló sportegyesülete. Versenyzői kiváló eredményeket értek el hazai és nemzetközi szinten gyors- és műkorcsolyában, valamint jégkorongban.

A Budapesti Korcsolyázó Egylet 1869-ben alakult meg Pesti Korcsolyázó Egylet néven, majd Buda és Pest egyesítésének évében változtatta meg a nevét. Az alapító tagok között volt dr. Kresz Géza.

Itt egy kis kitérőt teszek az alapító, egy nagyszerű ember miatt: Dr Kresz Géza a Németországból Budapestre telepedett, jó nevű sebészorvos fiaként született 1846-ban Pesten, és ő is az orvosi pályát választotta. Tevékenyen vett részt az első magyarországi Mentő Egyesület megszervezésében, és az ő kezdeményezésére alakult meg a Korcsolyázó Egylet is. Egyik fia, akit szintén Kresz Gézának hívnak, nemzetközi hírű hegedűművész lett, másik gyermeke, Károly pedig közgazdász, a korabeli bankszakma egyik magas rangú és tisztelt vezetője.

Az Egylet jelentőségét mutatja, hogy tagja volt József főherceg és családja is, illetve az első női tagjai báró Eötvös József lányai voltak olyan társadalmi környezetben, melyben illetlenség volt nőknek korcsolyázni.

korcs_egylet_tagsagi_jegy_kism.jpg

korcs_egyltags_kep_kism.jpg

Másik példa: egy korábbi, 1895-ös jelmezes jégünnepély meghívója Gerlóczy Károly főpolgármester részére – aki fontosnak tartotta, hogy ilyen jelentős budapesti eseményen megjelenjen.

jegunnepely_gerloczy_kism.jpg

Az egylet részt vett a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség megalakításában is; Földváry Tibor és Szent Györgyi Imre tagok készítették el a műkorcsolyázás első nemzetközi szabályzatát, ami még napjainkban is érvényes. Az egylet 1909-ben megalakította a magyar korcsolyaszövetséget és még ugyanebben az évben a korcsolyaszövetséggel közösen megrendezte a Női Világbajnokságot és a Gyorskorcsolyázó Európa Bajnokságot is.
Az egylet jégkorongcsapatai 1906 telén mérkőztek meg először nyilvánosan, majd a következő években kiemelkedő eredményeket értek el a magyar jégkorongbajnokságban, hétszer nyerték el a bajnoki címet.
A BKE az 1894-95-ös idényben rendezett először mű- és gyorskorcsolya Európa bajnokságot és 1901-ben rendezte az első mű- és gyorskorcsolya Országos Bajnokságot.
Az egyesület versenyzői számos sikert értek el nemzetközi és országos szinten. Az lentebb említett bajnoki címek mellett az egyesület tagjai számtalan ezüst- és bronzérmet is szereztek!
Európa Bajnokságok győztesei férfi egyéniben Földváry Tibor (1895), Király Ede (1950); párosban: Orgonista Olga – Szalay Sándor (1930, 1931), Rotter Emília – Szollás László (1934).
Világbajnokságok győztesei női egyéniben: Kronberger Lily (1908, 1909, 1910, 1911), Méray-Horváth Zsófia (1912, 1913, 1914). Párosban: Rotter Emília – Szollás László (1931, 1933, 1934, 1935).
Gyorskorcsolyázásban az Egylet versenyzője, Kimmerling József 1933-ban főiskolai Világbajnokságot nyert, Pajor Kornél 1949-ben lett világbajnok.
A BKE egyik kiemelkedő versenyzője volt Kronberger Lily a magyar sport első világbajnoka, aki 1907 és 1911 között négy alkalommal lett világbajnok műkorcsolyázásban. Ő volt az első magyar sportoló, aki bekerült a műkorcsolyázó Hírességek Csarnokába Colorado Springsben.

zsuri_jegtanc_kism.jpgJégtánc verseny zsűrije

A Budapesti Korcsolyázó Egylet történetéhez szorosan kapcsolódik a Műjégpálya kialakítása is. Mostanában, amikor éles viták mellett készülnek a Városliget rekonstrukciójára – feltétlenül be kell mutatnom egy példát a korabeli állapotokról. A műjégpálya egész Európában irigyelten korszerű kialakítása a XX. század első felében nagy feltűnést keltett. A képen látható gépeket a legnevesebb magyar vállalatnál készítették, és évtizedekig referencia-példaként emlegették. (A Schlick - Nicholson Gép, Waggon és Hajógyár Rt a Ganz Vagon- és Hajógyár jogelődje volt).

A Műjégpálya Gépháza

jegpaly_gephaz_2_kism.jpg

jegpalya_gephaz_1_kism.jpg

Az első világháború miatt csak 1926-ra készült el az 5600 m2-es műjégpálya, mely Bécs után a második gépi hűtésű pálya volt a kontinensen. A tómeder betonozott aljára csővezetéket fektettek, amelyben 7 fokos sós víz cirkulált, biztosítva az állandó minőségű jeget. Ezután egymást követték a rangosabbnál rangosabb jégünnepélyek, versenyek. 1926-ban Budapest rendezhette a jégkorong Eb-t, 1936-ban pedig eljött hozzánk a világhírű kanadai válogatott is. Ekkor már a lelátó tribün részét fűtötték, minden ülést kis elektromos lapocska melegített és két ülőhelyhez járt egy takaró is.

Hirdetés egy korabeli újságból:

hirdetes_1929_kism.jpg

A jelmezes jégünnep – Mátyás király tisztelete

A jégünnep kiválasztott témája tehát „Mátyás királlyá kiáltása a Duna jegén” volt, ami 1458. január 23-án történt. Az ünnepségről a korabeli sajtóban részletesen beszámoltak:
„Este fél 6 órakor húszezer különböző színű villamos körte, kétszáz hatalmas ívlámpa gyulladt ki. A Vajdahunyad vára felől pedig ágyúlövések hallatszottak. Majd a csarnok előtt épített hó-barlangból kilépett a „Mesekirály” s a pályán körülkorcsolyázva üdvözölte a közönséget és a kezében levő haranggal előhívta a főudvarmestert és felszólította őt, hogy kezdje meg az ünnepi játékot. (A Főudvarmester Dr. Márkus Jenő volt meggyszínű díszmagyar ruhában. Márkus Jenő 1907-ben szeptember 18-án született somogy megyében, Erdőcsokonyán és 1955. július 4-én, 48 éves korában hunyt el tatai református lelkészként.)

strobl_nezok_birak_kism.jpg

A főudvarmester intésére a millenáris hídon túlról három ágyúlövés dördült el, mire megkezdődött Szilágyi seregének a felvonulása. Szilágyi Mihály (Simon Elemér dr.) serege élén a híd középső nyílásán áthaladva, a korcsolyacsarnok előtt vonult el és annak déli végénél Vajdahunyad vára felé indult, ahol tábort ütöttek. Harcosok, köznemesek, parasztok, markotányos nők, cigányok, medve-táncoltatók és a céhek képviselői kísérték. Mikor a menet a jégcsarnokhoz érkezett, a Mátyás-korabeli egyenruhába öltözött zenészek (a postások zenekara) magyar indulókat játszottak. A zenészek a menethez csatlakozva, Vajdahunyad váráig kísérték Szilágyi seregét. (mindannyian jelmezbe öltözött polgárok voltak).

strobl_1_kism.jpg

Ezután Szilágyi Mihály a köznemesekkel az országgyűlésre indult. A várkapu előtt lebocsátották a felvonó hidat, mire Szilágyi és kísérete az őrség tisztelgése és a nép örömrivalgása közepett a várba vonult. Érkezését ágyúlövés jelezte, mire a városi nép a nyitott várkapun a jégre tódult és ott a táborozók közé elegyedett. Közben a városi tanács a polgármesterrel az élén (Dick Béla) a népet rendre és türelemre intette. Szilágyi Mihály sátorának rúdjára e pillanatban felhúzták Mátyás hollós-címeres zászlóját. A nép üdvkiáltásban tört ki: „Éljen Mátyás király!”
Huszonegy ágyúlövés jelezte, hogy a királyválasztás megtörtént és Vitéz János (Strobl Alajos) vezetésével követség indult Mátyás királyért. Vitéz János követsége a várból kijövet, a tónak a korcsolyacsarnokkal szemben levő partja mellett a millenáris híd felé vette útját és itt balra kanyarodva, elvonult a csarnok előtt, a fenyőfákból rögtönzött erdőcskéhez, ahol Mátyás király (Andrássy Károly gróf) várakozott. Egy gyönyörű baldachinos szánra épített trónuson, Hollós Mátyás mellett, Podjebrad leánya Katalin (gróf Bethlen Istvánné) foglalt helyet, egy másik szánon pedig Podjedbrad György (Pongrácz Albert báró) volt.

strobl_2_kism.jpg

(A fenti beszámoló egyik nevénél állok csak meg egy percre: Strobl Alajos, akkor már neves szobrászművészünk volt ugyanis a Jégünnep tervezője, mai szóval „művészeti vezetője”. Ő készítette el a hatalmas Mátyás-szobrot, illetve ő tervezte a tó körüli – a korabeli Pest részleteit mutató – díszleteket. Stróbl Alajos (1856. június 21 – 1926. december 13), a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Bécsben tanult 1876-1880 között, már 1877-től kiállító művész volt. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, majd 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjainak megformázására az épület főbejáratához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett csaknem 40 éven át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.)

A bécsi Training Eis-Club bemutatója

strobl_unneples_kism.jpg

korcsojazok_lito_kism.jpg

Ezután a királyi párt magyar és külföldi korcsolyázók szórakoztatták mutatványaikkal. A sajtó beszámolói szerint a bécsi Training Eis-Club tagjainak tréfás mozdulatai különösen nagy derültséget keltettek a közönségben. Az ünnepélyt végül egyórás tűzijáték zárta. A 900-1000 jelmezes szereplőt — köztük a magyarországi arisztokrácia színe-javát — felvonultató ünnepséget az újságok szerint kb. 10-12 000 néző látta. Közöttük volt József főherceg és családja, Fülepp Kálmán Budapest főpolgármestere, és számos más prominens személyiség.

korcsojazok_foldes_kism.jpg

A poszt szövege szerzői jogvédelem alatt áll. Az itt szereplő képek eredeti példányai a szerző tulajdonában vannak!!!

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr8812137999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2017.01.31. 14:47:30

Nagyon színvonalas a blog, és ez a bejegyzés is, olvasgatom egy ideje. Egy észrevételem lenne a mostani poszttal kapcsolatban: Márkus Jenő aligha lehetett a cikkben említett református pap, annál is kevésbé, mivel ő 1907-ben született, tehát a Mátyás-ünnepség idején még csak 2 éves volt. Sokkal inkább valószínű, hogy az a Márkus Jenő vehetett részt az ünnepségen, aki székesfővárosi tanácsosként ismert, egyik fő szorgalmazója volt a Széchenyi-fürdő megépítésének, s ugyanebben az évben jelent meg a BKE történetéről szóló könyve is. Márkus 1879-ben született, elhunytának évére viszont nem találtam adatot.

Yanagida 2017.02.02. 01:49:43

@Palotabarát: Köszönöm az észrevételedet! Valóban tévedés, elírás ez Márkus Jenővel kapcsolatban, aki 1902-ben főpolgármester, vagy helyettes volt a Fővárosnál (tőle egy Kávéházas Szövetségi albumban aláírásom is van). Egy - a jégünnepélyről szóló - korabeli tudósítás tévesztett meg, nem jártam eléggé utána!

Garay Klára 2018.11.01. 21:31:28

köszönöm! Nagyon érdekes az írás.
süti beállítások módosítása