Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

Mélyenszántó

KÁVÉHÁZI VIADALOK

JÁTÉKOK ÉS SPORTOK SZÜLETÉSE A KÁVÉHÁZAKBAN

2017. május 26. - Yanagida

bil_fenekberugos.jpg

A kávéházi találkozások már régen nem merülhetnek ki csupán a kávézásban, sőt az ott hosszú órákat eltöltő férfi-emberek időnként a beszélgetést, a pletykálkodást is megunták. Valamilyen szórakoztatóbb időtöltés után kellett nézniük – ekkor jött a képbe a kártya és a sakkjáték. Hamarosan ez is kevés lett, mert nem elég látványos itt a győzelem az arszlánok diadalához. Kicsit hangosabb és sokkal látványosabb sport kellett, mikor végre a XIX. század közepén megjelent a kávéházakban a biliárd. Sőt, az is nagy előnynek számíthatott, hogy az urak elmondhatták, hogy „nem a dőzsölés, hanem a Sport, a testmozgás” kényszeríti őket a kávéházi életre…

A kávéházak tulajdonosai a kezdetektől fogva természetesen a bevételek növelésére törekedtek. Minden olyan ötlet és kezdeményezés, amely ezt a célt szolgálta, jó fogadtatásra talált a körükben. A kávéházi élet a kezdetektől kialakította az olyan törzsvendégek körét, akik szinte „beköltöztek” a vendéglátóhelyekre, sokszor több időt töltve ott, mint a saját otthonukban! (Pesten nyílt a 20-as években például egy olyan vendéglő, melynek a neve is ez volt: Jobb, Mint Otthon!). A hatósági engedélyek is a biliárdhoz kapcsolódtak, szinte kötelező kellék lett a játékasztal, hiszen csak bizonyos számú biliárd beállítása után nevezhették a kávémérő helyet „kávéháznak”. Sőt, a megfelelő szám után használhatta a tulajdonos a „Nagykávéház” (Grand Café) elnevezést, azaz a magasabb elismertség melletti magasabb árszintet és egyéb, szintén bevételt növelő szolgáltatásokat.

cikk_elokesz_asztalok_kism.jpg

A BILIÁRD HISTÓRIÁJA

A játéknak vaskos könyveket betöltő irodalma van, különösen az utóbbi években, mióta a világbajnokságokon ezrek nézik végig, amint két versenyző hosszú botokkal órákon át lökdösi a golyókat. A játék kialakulása címszavakban:
Angol változat szerint: William Kew zálogboltjának cégére 3 rézgolyó volt, melyet záráskor levett és a ház mögötti udvaron játszott velük, célba gurítgatta őket, később meghívta a barátait is. A William beceneve: Bill, az udvar angolul Yard, ezért mondogatták az emberek, hogy „megyek Bill udvarára játszani” (Bill’s yard). Másrészt a dákó angol neve „cue”, melynek kiejtése megegyezik a boltos-feltaláló, Kew nevével („kju”).
A klasszikus francia-angol vetélkedés alapján van francia változata is: a „billie” szó franciául golyót jelent – a billiard szó tehát golyó-játokot takar.
Aki sokkal többre kíváncsi, látogassa meg Norman Clare biliárdasztal-gyáros múzeumát Angliában, ahol minden részletről és forrásról tájékozódhat.
A biliárd játék, és az asztalok különböző típusai is kialakultak a XIX. század közepére. A három fő változat:
- karambol,
- a bábus (fás) biliárd, ezen belül a magyar-biliárd,
- valamint a zsebes (lyukas) biliárd (Pool és Snooker).
A budapesti kávéházakban leginkább a karambol asztalok és játékmódok jelentek meg, illetve a bábus magyar-biliárd.

cikk_zrinyi_kism.jpg

A BILIÁRD FELBUKKANÁSA A RÉGI PESTEN

A biliárd budapesti történetével már számos cikk, sőt könyv is foglalkozik, ezért most csak a főbb állomásokat említem. Elsőként a belváros ékességét, a közelmúltban 100-dik születésnapját ünneplő Astoria Szálloda története érdekes, mely a kiegyezés előtti Pest idejéig nyúlik vissza, mivel e ház helyén a hajdani Zrínyi kávéház, fogadó állt. 1824-től 1852-ig az egyemeletes, saroktornyos Zrínyi Fogadó istállókkal és kocsiszínnel várta a vendégeket, akik közül sokan a közeli Széna (ma Kálvin) téri vásárokra érkező vidéki gazdák voltak. A Zrínyi tulajdonosa Müller József volt, akinek unokája lett az 1900-as években a szemben, a Semmelweis utca sarkán álló Országos Kaszinó vendéglőse. A Zrínyi kávéháza Pest egyik legnépszerűbb, de leghírhedtebb helye is volt. A kor legjobb zenekarai - Patikárius Ferkó és Rácz Pali cigányprímások bandái muzsikáltak a vendégeknek, így a közeli Nemzeti Színház színészeinek és sok írónak, például Jókai Mórnak és barátainak is. 1856-ban a régi házat lebontották, és helyére a felvidéki Fabritius család háromemeletes, szállodája épült, homlokzatán Zrínyi szoborral.

A szálló a szabadságharc után is fontos helyszín maradt, például Hollósy Kornélia (1827-1890) énekesnő, a korszak primadonnája is lakott benne. Itt alakult meg 1868-ban az Országos Nőképző Egyesület (első elnöke Veres Pálné, akiről később a közelben neveztek el utcát, mely a mai napig őrzi ezt a nevet). A kávéházába Erkel Ferenc zeneszerző (a magyar sakkélet vezéralakja is) járt sakkozni. A Zrínyi fő nevezetessége azonban a remek, bécsi készítésű biliárdasztalok sora volt, ahol Pesten elsőként játszhattak az új, francia származású játékban hölgyek is! (Lásd az előző képet) Biliárd azóta is nagyon sok kávéházban a vendégek rendelkezésére állt, de egyrészt hölgyeket utána 100 évig alig láttak az asztalok körül, másrészt erről a kávéházról írtak egy dalt, amivel szintén nagyon kevés kávéház dicsekedhetett!

A „Zrínyi Kávéház Nóta” Herdy Ferenc szerzeménye volt, aki Pleyer Ferencnek, a Kávéházat rövid ideig bérlő vendéglősnek ajánlotta szerzeményét. A kotta jelentőségét a már említett billiárdos jelenetet ábrázoló metszetképe, címlapja - a művészi szintű és értékű litográfiája adja! A rajzot Tatzelt Vilmos készítette, akinek nevével feltehetően a legképzettebb művészettörténészek sem nagyon találkoztak. (Én pontosan azért kezdtem vagy 30 éve a grafikus kották gyűjtésébe, mert ilyen kincsekre leltem közöttük!) Tatzelt Vilmost főként a kor egyik legaktívabb kottakiadója, a Rózsavölgyi és Társa cég foglalkoztatta.
A művész kifejezetten alkalmazott grafikusként dolgozott. Mélynyomású és síknyomású lapok egyaránt és egyidejűleg kerültek ki keze alól, melyek között elsősorban a mélynyomással sokszorosított művek között fedezhetők fel kifejezetten művésziek.

cikk_boulli_kism.jpg

A művész ihletője egyébként a francia festőművész, Louis-Leopold Boully volt, akinek „Egy játszma biliárd” című világhírű festményéről számos metszet, litográfia, és azokról egyéb másolat készült a 19. század elejétől egészen a mai napig. Itt bemutatom az egyik igen korai – még a sokszorosító eljárás feltalálása körüli időben készült - változatot, mely Villain, neves párizsi litográfus alkotása. A képen jellemző példája látható annak, hogy sajátos társadalmi helyszínek alakultak ki Párizsban az un. „empire” korszakban a 19. század elején. A nyitott szórakozóhelyként működő „biliárd szalonokban” az angol úri klubokhoz hasonlóan gyűltek össze a felső-közép társadalmi osztály, a jobb módú polgárság és a főúri körök tagjai. Az emberek szórakozását, a hírek és pletykák megismerését és a vélemények cseréjét szolgálták ezek a szalonok – természetesen magas szintű vendéglátás mellett. A helyek különlegessége az volt, hogy a férfiakkal egyenrangúan biliárdozhattak a hölgyek is, és ez nagyon fontos szociális változást jelentett a korábbi időkhöz képest, míg Angliában a további 100 évben sem fordulhatott ez elő! A biliárd innen „szivárgott” át a párizsi, majd a bécsi és pesti kávéházakba, ahol a magyar játékosok nagyon gyorsan népszerűvé tették, és ezzel segítették a gyors elterjedését.

Visszatérve a legendás Zrínyihez - egy olyan kávéház, melynek saját indulója is volt, nyilván az érdeklődés középpontjában állt. A megújulást, a lebontást és újjáépítést azonban mégsem kerülhette el. A Hatvani utcát 1893-ban kiszélesítették 24,65 m-re, (ettől kezdve Kossuth Lajos utcának hívják), és ennek során a beljebb állók épületeket lebontották, így 1910-ben a Zrínyi fogadó és kávéház is eltűnt.

cikk_dakotartos_kism.jpg

A KISZOLGÁLÓ IPARÁG KIALAKULÁSA

A XX. század elejére a játék elterjedt a kávéházakban, sőt rendeletileg is azok nélkülözhetetlen részévé vált. A másik kávéházi szórakozás – a kártyázás mellett még némi plusz bevételt is jelentett a kávésoknak, de a játék izgalma által inspirált többletfogyasztás is növelte a forgalmukat. Ez lényeges volt, mivel a speciális asztalokat és kellékeket elég borsos árakon lehetett beszerezni, ezért a játékért is a legtöbb helyen fizetni kellett (éppúgy, mint manapság – ma egy amatőr biliárdasztal 1-200 ezer forinttól kezdődik, a profi termékek 1-től 5 millió forintig kaphatóak!).
Az egyik képünkön jól látszik – a dákótartó fali állvány mellett – hogy az asztal használata egy órára 80,- fillér személyenként (Magyar Szalon kávéház, 1913.)

cikk_dakotarto_arral_kism.jpg

Összehasonlításként bemutatom az Országos Kaszinó éves pénztári kimutatásának vonatkozó részletét:
Bevétel: Kiadás:
Kártyapénzből 19.853,- forint
Kártyabeszerzésre: 3910,- forint
Biliárdpénzből: 632,- forint
Biliárdok fenntartására: 121,- forint
Tehát még a Kaszinók tagjainak is kellett fizetniük a játékért – az éves tagdíjak fizetése mellett!

A biliárd növekvő népszerűsége nagyon gyorsan kialakította Budapesten, illetve egész akkori Magyarországon a kiszolgáló iparágat. Elsőrangú biliárdasztal készítő cégünk a Seifert és Fia Vállalat volt, az alább bemutatott fotón látszik a termékük – egy népes társaság által éppen használatban. (Seifert Henrik egyébként is kapcsolódott a kávés-iparhoz: testvére, Seifert Dezső kávéházat működtetett a Kerepesi út 40-ben, majd később, a 20-as években, tánczenekart vezetett.)

cikk_seifertasztalnal_kism.jpg

Hozzájuk hasonlóan a Fried Zsigmond Műesztergályos (Király utca 33, később 39.) a különleges minőségű biliárd-golyóiról és a dákóiról volt híres, míg más cégek importra specializálódtak, például a Horváth és Csillag vállalkozás a Király utca 19. sz. alatt. Sőt, Európa minden országában jelen volt az „Iris Pastel” cég a dákókhoz használt krétáival.

A nevesebb cégek 1910-ben a következők voltak:
Általános berendezési RT, VII, Gizella-út 26. Tel. 65—75.
Budapesti tekeasztal és műbútor ipar (Parlaghy és Vastag), VI, lovag-u. 3.
Dóra János, I, Lágymányosi u. 5.
Frankó Gusztáv, VIII, Horánszky-u. 25.
Horváth és Csillag, VII, Klauzál-tér 5., Telefon 95-31.
Lefkovits J. és Tsa, VI, szerecsen-u. 65., Telefon 14—74.
Naleszni Gyuláné és Társa, VII, Király utcza 27.
Seifert Henrik és fiai, cs. és kir. udv. szállító, VII, dob-u. 90. Tel. 62—40.
Számedly és Kosztka, VII, Kertész-u. 30.
Tóth István, VII, Nefelejts-u. 12. Tel. 60—55.

Látható, hogy 10 nagy (és sok kicsi) cég Csak Budapesten – már egy komoly iparágat jelentett!

cikk_friedreklam_kism.jpg

cikk_pastelreklam_kism.jpg

A BILIÁRD SPORTTÁ VÁLÁSA

Sztanoj Miklós kávéháza és tevékenysége

A játékok beköltözése a kávéházakba bizonyára egyidős a kávéházak kialakulásával. A szokásos pesti elfoglaltságok voltak a kártya, a sakk és a biliárd. A kártya legjobb forrása a Piatnik és Fia cég volt Bécsben és Budapesten egyaránt. A kávéházak részére államilag hitelesített, zárjeggyel ellátott csomagok készültek. A sakk készleteket általában a Késmárky és Illés játékkereskedő cégtől vásárolták.

cikk_kavhazikartya_kism.jpg

A játékok színtere is változó volt a kávéházakban. A kártyát „eldugták”, általában külön kártyaszobákban játszottak a vendégek. A sakk teljesen nyilvános volt, a kávéház bármely asztalánál folytak a nagy csaták – kivéve a biliárdasztalok körüli helyeket, mert ott a biliárdozók kávéja, süteménye foglalta el a márványasztalokat. A biliárdoknak sok hely kellett – ezeket külön választották a vendégtérben. Nagyon sok kávéház Pesten saroképületek földszintjén helyezkedett el; itt általában a mellékutcai szárnyban voltak a biliárdok. Más esetekben a hosszabb termek végébe állították az asztalokat. Közelükben a falra szereltek dákótartó állványokat, melynek kis fiókos asztala volt a paszta, kréta tároló helye.
A biliárd sportként való elismerése sok támogatást kapott. Kóbor Tamás korabeli remekírónk például ezt így örökítette meg egyik novellájában:

„valamiképpen kisütötték, hogy a biliárdozás igen egészséges, amennyiben kellemes mozgással, mérsékelt elevenítő izgatással jár, ezért űzik annyira különösen azok, akiknek ülő foglalkozásuk van”.

A régi kávéházakban elsősorban karambol típusú játékok folytak. (A biliárdnak az elmúlt száz évben több változata kialakult, a legfőbbek a Pool, a Karambol, és a Snooker - ez utóbbi olimpiai sportággá felvételéért harcol most a Nemzetközi Szövetség). A karambol egy verziójában 1903-ban Párizsban megrendezett amatőr világbajnokság számít az első, kontinentális Európában megrendezett komoly rendezvénynek. Az első világháború megszakította a lendületet, de a 20-as években már újra virágzott a sportág, melynek „edzőtermei” rendszerint a kávéházak voltak.

cikksztanojkavehaz_kismu.jpg

Magyarországon, azaz Budapesten a biliárd sportként való elindítása szintén a kávéházakhoz kapcsolódik, mivel az egyik kávéház-tulajdonos, Sztanoj Miklós kezdeményezésére alakult az első Magyar Biliárd Szövetség, illetve a sportág szaklapját is ő indította, szerkesztette 1913-ban bekövetkezett haláláig. A biliárd első hazai szakkönyvét is természetesen Sztanoj úr állította össze 1895-ben.
A VI. kerület, Teréz krt. 19-ben lévő kávéházát „A biliárd amatőrök gyülekező helyeként” hirdette, ahol „tíz amerikai billiárd” várta a játékosokat. A 10 db amerikai asztal a legdrágábbak közé tartozott, tehát Sztanoj úr feltehetően nagyobb tőkével rendelkezett, amit korábban - az Európa szálló főpincéreként - szedhetett össze. Ő maga is elismert játékos volt, például Ehrlich Józseffel, bajnok-társával 1901-ben folytatott, több hetes versenysorozatáról minden hazai lap tudósított. Sőt, Bécsben, Párizsban és Londonban is érdeklődést keltett, mivel a játék során Sztanoj úr világrekordokat is felállított az elért összpontszámaival.

cikk_seifertlevel_kism.jpg

Végül a biliárd és Sztanoj Miklós népszerűségének bizonyítására idézem, milyen érdekesen írt erről Hermann Lipót, a Művészasztal című könyvében:

„Délutánonként, vacsora előtt Szinyei billiárd-szenvedélyének hódolt. Játszott Ferenczy Károllyal, Szabolcs Bálinttal, s a hangos Tafflerrel, aki ház- és szakálltulajdonos volt és az képesítette az asztal-tagságra, hogy billiárdpartnere volt Szinyeinek. Pali bácsi nagyon szerette e nemes játékot, és hogy tudományát fejlessze, Szabolcs társaságában titokban eljárt Sztanoj Miklós mesterhez, az akkori idők leghíresebb profi billiárdjátékosához és hat héten át különórákat vett tőle. Ferenczy, aki tudomány szisztémával, nagy komolysággal űzte a karambolozást, sehogy sem értette Szinyei elképesztő haladását. Pali bácsi is annyira szerette ezt a játékot, hogy még komoly művészi vitákban is felhasználta példálózásra. Azt monda: a művésznek, bármennyire eltávolodik a természettől, egyik lábával a földet kell érintenie, mint a billiárd játékosnak még a legkomplikáltabb lökésnél is.”

(Megjegyzés: a biliárd szót régen két l-el írták, a mai szabályok szerint csak eggyel.)

cikk_baleset_2_kism.jpg

A poszt minden egyes része szerzői jogvédelem alatt áll, melynek átvétele, idézése a forrás megjelölése nélkül lopásnak minősül!!! Az itt szereplő képek, képeslapok és fotók eredeti példányai a szerző gyűjteményéből valók, az ő tulajdonában vannak!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr3412541733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2017.05.27. 13:15:47

tévedés joga mellett, vagy csak kiegészítés, az 'eredeti' biliárd az a karambol és zsebes játék keveréke

pont jár akkor is, ha koccolja a másik két golyót, illetve akkor is, ha valamelyik másik golyót lelöki, de talán az ellenfél golyója nem kerül vissza

Yanagida 2017.05.27. 13:30:36

@pingwin: Köszönöm a kiegészítést!

tomhegedus 2017.05.27. 17:40:13

Mint mindig ez a blog is rendkivul erdekes; koszonom

Yanagida 2017.05.27. 18:17:36

@tomhegedus: Köszönöm, Tom! Örülök, hogy érdekelnek a "régi idők"!

kugi · http://kugi.blog.hu 2017.05.29. 15:59:58

Érdekes volt a poszt, köszönet érte!

ludens · http://ludens.hu/index.php?menu=hus 2019.03.04. 23:20:51

Tisztelt Yanagida!

Nagy szerű ez a cikk, nagy érdeklődéssel olvastam.
Két kép felől érdeklődöm, melyek eredeti fellehetősége és kora segítené bábus biliárdal kapcsolatos keresgélésünket... :-)
Ez a két kép:
1.
m.blog.hu/me/melyenszanto/image/cikk_elokesz_asztalok_kism.jpg
2.
m.blog.hu/me/melyenszanto/image/cikk_seifertasztalnal_kism.jpg

Próbáltam a szövegből rájönni, de nem tudtam megállapítani melyik kávéházban készültek. A kor gondolom a 10-es, 20-as évek lehetnek...

Magy érdeklődéssel várom válaszát (ha lehet) erre az e-mail cimre:
info@magyarbiliard.hu

Üdvözlettel,
Csibor Zoltán
magyarbiliard.hu/
süti beállítások módosítása