Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

Mélyenszántó

VADMACSKÁTÓL A NERCBUNDÁIG

ELKÁN GYULA SZŰCSMESTER BETÖRÉSE A DIVATVILÁGBA

2018. június 09. - Yanagida

szormeminta_3.jpg

A zsidók emancipációját „szentesítő” 1867: XVII. t.-c. 1. §. törvény 1868. január elsejével – százötven esztendeje – hatályba lépett. Ez a történelmi esemény olyan új helyzetet teremtett az ország és Budapest izraelita vallású pogárainak, amelyben nem volt többé kérdés, van-e bármi jogi természetű akadálya annak, hogy kiteljesíthessék tehetségüket. Hogy elismerést szerezzenek maguknak, olykor nemzedékek óta itt élő felmenőiknek, hogy beírják nevüket egy szakma vagy éppen a város közössége, akár a nemzet történetébe. Ennek a folyamatnak egyik nagyszerű példája volt az Elkán család életútja is.

Budapest divatvilágának kihagyhatatlan szereplője volt Elkán Gyula szűcsmester a 20. század első felében, később az Elkán és Gerő cég (melynek résztulajdonosa volt az alapító). Ha a család eredetét keressük, beleütközünk a történelem útvesztőjébe – minél régebbre nyúlnak vissza a szálak, annál kuszábbak. Esetünkben cifrázza a helyzetet az is, hogy az Elkán ősök valószínűleg azon kevesek közé tartoztak, akik zsidó családként nemességet kaphattak. Az Elkan von Elkansberg família az ausztriai, majd felsőbajorországi zsidó nemesek jegyzékében szerepel (List of European Jewish nobility - Európai zsidó nemesség listája). Az Elkan nemzetség királyi és császári nagykereskedési privilégiummal rendelkezett, és a vállalkozó szellemű ifjak vándorolhattak a 18. század végén, 19. század elején Magyarországra. (A német betelepedések 3. szakaszát II. József 1782. évi pátense vezette be, aminek eredményeként főleg Pfalzból, a Saar-vidékről, Frankfurt és Mainz körzetéből, illetve Hessen és Württenberg tartományokból jöttek telepesek. Ezek a családok Pest, Esztergom, Fehér, Vas, Tolna, Somogy megyében telepedtek le.

cimer.jpg

A család nemesi címeréből figyelemre méltó két érdekes elem. Az egyik a Gólya ábrázolása: a születés és az újjászületés jelképe, mivel vándormadár, s visszatérte egybeesik a természet újjászületésével. A tavasz jövetelére, az új életre utal. Mintha a zsidó nemesi ősök eleve vándorlásra, költözésre gondoltak volna?!

A címerben szereplő másik heraldikai elem a Horgony, az utazók, kereskedők jelképe. Az Elkán család tehát már a nemesi cím adományozásakor is kereskedéssel foglalkozott.
Informátorom (Dr. Elkán György) úgy tudta, hogy az 1830-as években érkezett bőrkereskedő ősök Budapesten és Dunaföldváron telepedtek le. A kevés irat, a dokumentumok sajnos a II. világháború és a meghurcoltatások során eltűntek, de ez a két családi főág a 20. század elejétől jól követhető. A család általános jellemzője szerintem az asszimilációs hajlandóságot mutatja – döntően magyar keresztnevekkel találkoztam a történet során (Lajos, Gyula, József, György, sőt Árpád!)

AZ ELKÁN CÉG KIALAKULÁSA, NÖVEKEDÉSE

Elkán Gyula 1876-ban született Budapesten, és első üzletét a Károly körúton, az Orczy ház emeletén nyitotta meg 1899-ben. Budapesten a család ugyanis az 1870-es években, az Orczy házban - ebben a sok zsidó családnak menedéket adó – épület-komplexumban talált lakást. Ez azért is tűnt kézenfekvőnek, mert az Orczy házban volt akkoriban a bőrkereskedelem központja; az Orczy kávéházban zajlottak a legnagyobb „bőrös – börzék”, itt tartották a bőrkereskedő testület üléseit is.

orczyhaz.jpg

Elkán Gyula édesapja tovább fejlesztette az addigi kereskedői tevékenységet, az egyik felső emeleti szobában rendezte be szűcs-műhelyét. Gyula itt volt tanuló és itt szabadult fel szűcsmesterként, majd külföldi „tanulmányútra” ment, Bécsben és több német városban dolgozott neves mestereknél. Külföldi munkavégzései után hazatérve átvette édesapja szűcsműhelyét és szabóságát, és 23 évesen – külföldi tapasztalataitól felbátorodva – megindította saját vállalkozását (bejegyeztette szűcsipari cégét). Hamarosan testvére, Ignác is bekapcsolódott és az Orczy házban 1903-4-ben megnyitotta kalap- és szőrmeárus cégét.

A tevékenység egyre ismertebbé és sikeressé tette az Elkánokat, valószínűleg némi rivalizálás is lehetett közöttük, mert 1905-ben a Szerecsen (ma Paulay Ede) utcában megnyílt Elkán Gyula kalapüzlete. Ugyanekkor Ignác a Wesselényi utca 4. számba költöztette kalap- és szőrmekereskedését. Elkán Gyula pedig kinőtte az emeleti szobákat, kibérelte az Orczy ház földszintjén lévő 2 korábbi üzlethelyiséget, átalakíttatta és elegáns szűcs boltot és szalont nyitott benne.

elkan_plakat_korai.jpg

1930-ban a Magyar Ipari Almanach szerint Elkán Gyula szűcsmester már 20 segéddel és modern gépekkel dolgozta fel prémjeit. „A párisi Grand Prix, az 1911-es ipari kiállítási arany érem, Londoni Grand Prix és több más elismerés dicsérik munkáit.” Ekkorra a Magyar Szűcsmesterek és Szőrmekereskedők Egyesületének választott elnöke volt. Közben megnősült, felesége Polvaen Ilonka.

A sok alkalmazott és gépi berendezés természetesen már nem fért volna el a Károly körúti üzletben. Egy mai értelemben „befektető” szakmabelivel társulva - megalakult az Elkán és Gerő cég és így az üzemek és raktárak számára kibérelték és átalakították a Petőfi (ma Székely Mihály) utca 5. szám alatti házat. Itt egy reprezentatív szalon és üzlethelyiség is volt. A társtulajdonos Gerő Árpád rokoni szálakkal is kapcsolódott a családhoz.

elkangyar_petofiutca.jpg

Felesége ugyanis az a Herzfeld Paula volt, akinek testvére, Herzfeld Anna Elkán Ignác felesége lett. A két hölgyet később, a 40-es években a Csillaghegyi Árpád Strandfürdő tulajdonosaiként ismerték. A fürdőt korszerű vasbeton úszó-, strandoló- és gyermekmedencékkel Gerő Árpád alapította 1919-ben – a helyi, kénes gyógyvizet felhasználva, ahol 1925-től az ország első hullámfürdője is működött.

arpad_strand.jpg

Az Elkánok ismertségére és elismertségére jó példa lehet Elkán Ignác, kinek halálakor, 1935. október 18-án a sajtóhirdetésekben külön-külön búcsúzott tőle a család:

„A fájdalomtól porig sújtva tudatjuk, hogy a legjobb férj, a legönfeláldozóbb apa, nagyapa, após, testvér és sógor Elkán Ignác a Mindenható kifürkészhetetlen akaratából, 65 éves korában, ma éjjel csendesen elhúnyt.
Gyászolják: felesége Elkán Ignácné szül. Herzfeld Annus, fiai: dr. Elkán László, Elkán Miklós, Elkán János, menyei: dr. Elkán Lászlóné szül. Beck Erzsébet, Elkán Miklósné szül. Fazekas Györgyi, unokái: Elkán Marika és Gyurika, testvérei, sógorai, sógornői és az egész kiterjedt rokonság.”

Búcsúztatta őt a Csillaghegyi Árpád Gyógyfürdő Rt. igazgatósága és felügyelőbizottsága:
„Mély részvéttel és fájdalommal tudatjuk, hogy Elkán Ignác úr a Csillaghegyi Árpád Gyógyfürdő igazgatója és alapító tagja rövid szenvedés után ma éjjel elhunyt. Felejthetetlen igazgató urunk a fürdő felvirágoztatása körül hervadhatatlan érdemeket szerzett és emlékét igaz kegyelettel fogjuk mindig megőrizni.”

Búcsúztak továbbá az Elkán cég munkatársai:

„Az Elkán szűcs cég (IV., Váci ucca 22.) tisztviselői és munkásai mélyen megrendülve tudatják, hogy atyai jóságú, felejthetetlen főnökük Elkán Ignác úr ma éjjel váratlanul elhunyt. A megboldogultban nemcsak kenyéradó gazdánkat gyászoljuk, hanem az igaz jóbarátot is. Áldott emlékét örökké meg fogjuk őrizni!”

A Károly körúti üzletet is hamarosan „kinőtték”, illetve az Orczy ház már nem felelt meg az egyre gyarapodó úrihölgy-vásárlók ízlésének. Ezért az üzletet a fővárosi divatvilág változó orientációja miatt a Váci utca 22-be költöztették. Az elegáns szalon egy 1876-ban épült (a mai Taverna Szálló melletti) házban kapott helyet, melynek elődjét Lechner József híres órásmester építtette 1834-ben Hild Józseffel. (Az órásmester 1857-ben a boltja fölé villannyal működő órát készített cégérként, és azt éjfélig gázzal megvilágította. Ez volt Pest első nyilvános órája.) A hajdani Elkán üzletet sokszor átalakították, a közelmúltig az Akadémia Kiadó könyvesboltja volt.

vaci_utcai_elkan_uzlet.jpg

Az átköltözésre azért is szükség lett, mert a külföldi érdeklődők száma is gyarapodott. Ezért nyílt meg Bécsben is egy Elkán üzlet a Mariahilferstrasse 92. alatt.

DIVATMARKETING

A korabeli adatokat böngészve nagy kavarodás érzékelhető az Elkán cégek kapcsolódásaiban. Valószínűleg Elkán Ignác vállalta inkább a vállalkozó szerepet, míg Elkán Gyula a cég „művészi” ágát irányította a modellek, divatosság fejlesztése, valamint a hirdetések területén. Az ő jó érzékét mutatja már az 1912-es reklám-szövege is, melyben a növekedésről értesíti vevőit:

„Nagyságos Asszonyom!
Raktáram, s annak keretében állandó szőrmedivatkiállításom berendezési munkálatait befejezvén tisztelettel meghívom Nagyságodat annak szíves megtekintésére. A legújabb párisi, brüsseli és saját compozitiójú garnitúrák, valamint kabátok a legkiválóbb minőségben állanak t. vevőim rendelkezésére Áruim az idei divat összes előnyös nyitásait magukon hordják s bizton remélem, hogy Nagyságod nemcsak ízlésének megfelelőt találand, hanem előnyös tavaszi bevásárlásom révén rendkívül mérsékelt árakkal könnyíthetem meg az idei téli toilettek beszerzésére vonatkozó óhajait.
Művészi kivitelű catalogust kívánatra bérmentve küldök.
B. megbizásait kérve – maradok
Kiváló Tisztelettel
Elkán Gyula”

Időközben természetesen nem csak az új divatirányzatokra figyelt Elkán Gyula a bécsi és párizsi trendeket követve, hanem a „kereskedés technikáira” is, amit akkor még nem neveztek marketingnek, pedig az volt a javából! A piaci verseny ugyanis arra kényszerítette az élenjárókat, hogy minden modern vívmányt alkalmazzanak, ha az élen akartak maradni! Az Elkán cég szerepe a budapesti divat alakításában úttörő volt. (Ehhez tudni kell, hogy a budapesti címjegyzékben 1922-23-ban már 187 szűcs- és szőrmeáru kereskedő szerepelt!)

hirdetes_szinhazieletben.jpg

A számos szereplésük közül néhányat kiemelek:
Minden lehetséges, olvasott lapban folyamatosan jelentek meg hirdetéseik (Vasárnapi Újság, Színházi Élet stb.), melyek sokszor piaci sikerekről tudósítottak. Például a Vasárnapi Újság 1911. november 19-én beszámolt a Kirakatversenyről, melyen az Elkán cég sikerrel szerepelt. Ugyanez év októberi számában részletes hirdetés mutatja be az Elkán üzleteket és árukínálatot – képekkel! A szövegben olyan érzékletesen ismertették munkájukat, hogy az olvasóknak biztos kedve támadt azonnal a látogatásra! (Sajnos itt nincs mód a teljes közlésre.)
Másik hirdetés, mely a Népszava, 1916. november 5. számában jelent meg:

„A Csárdáskirályné tegnap esti bemutatóján általános föltűnést keltett Kosáry Emma belépője, gazdag hermelindíszítéssel, amely Elkán Gyula szűcs szőrmenagyáruházában (Károly körút 19.) készült.”

Kiállításokon való részvétel. A Budapesti tavaszi és őszi Vásárokon önálló, feltűnő pavilonokkal jelent meg az Elkán cég.

kiallitasi_pavilon.jpg

Divatbemutatók: Az új szőrme-modellekkel folyamatosan jelent meg az Elkán cég Budapest, Bécs, Párizs legelegánsabb divatbemutatóin – a vezető világhírű divatcégekkel egyenrangúként.
Megóvó Intézet. Figyelve a bunda-tulajdonos hölgyek egyik fő gondjára - miszerint a molyoktól nehéz megóvni az értékes prémeket -, létrehoztak a Petőfi utcában egy „megóvó részleget”, ma is irigylésre méltó teljes szolgáltatással:

„T. Cím! Tisztelettel van szerencsénk becses figyelmét megóvó-intézetünkre ezennel felhívni, ahol mindennemű szőrmét nyári gondozásra elvállalunk a legjutányosabb ár mellett. A megóvandó tárgyakat kívánatra elhozatjuk valamint haza is szállítjuk."

Elkán Gyula talán legnagyobb hatású kezdeményezése a szőrmetípusok grafikus ismertetése volt. Külföldi tanuló évei alatt megtanulta, hogy a néhány eddig ismert nemes szőrme mellett milyen egzotikus állatok adhatnak különleges alapanyagokat a Pesti hölgyek számára. Londont és Párizst már régebben meghódították az északi különlegességek (pl. a jegesmedve, fóka, sealskin („nemes szőrme fiatal medvefókák bundájából”) stb.), de Bécsben már a 20-as években feltűntek Ázsia és Afrika ritka állatvilága szőrméi (nutria, csincsilla, perzsa juh, pézsma, kenguru stb.) Ezért egy nagyszabású vállalkozásba kezdett – mindezen szőrmék bemutatására képeslap sorozatot adott ki. A rajzokat sok más formában – például számolócédulákon és plakátokon is megjelentette, illetve hirdetéseiben felhasznált

szormeminta_2.jpg

A rajzsorozat olyan népszerűvé vált, hogy néhány belvárosi iskolában a tanításban is felhasználták, így a gyerekek igyekeztek összegyűjteni a sorozatok mind a 20 darabját (borz – chinchilla – thibeti kecske – aranyróka – fehérróka stb.).

szormeminta_1.jpg

A SIKER az anyagi fellendülést is meghozta: Elkán Gyula lakását a Váci utca után a 30-as évek végére már egy budai villában találjuk: a II. kerületben, a Radna u. 3. számban. Érdekesség, hogy a háború után özvegye 1950-ben még itt lakott.

FOLYTATÁS és ELÁGAZÁS

A budapesti szűcs família egyik leszármazottja (Elkán Ignác unokája, Gyula unokaöccse) volt Dr. Elkán György. A 2000-es években módom volt néhányszor beszélni vele, de a múltra, ősökre már kevéssé emlékezett. Iratai pedig egyáltalán nem maradtak. Az ő nagyszerű pályafutása már más értékekkel gazdagított minket!

A hivatalos ismertetések szerint Dr. Elkán György 1934-ben született Budapesten. A háború után végezte gimnáziumi tanulmányait, majd jelentkezett az orvosi egyetemre, ahova azonnal felvételt nyert. A hat évet jó eredménnyel elvégezte, sőt az egyetemi tanulmányok mellett még társadalmi munkákat is végzett. (Dolgozott a BRFK Gyermekvédelmi Osztályán, majd az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanácsban is.) 1958-ban a SOTE I.sz. Gyermekklinikáján kapott gyakornoki állást és itt dolgozott 16 éven át, közben csecsemő- és gyermekgyógyász, valamint gyermekpszichiátriai szakképesítést szerzett. 1974-ben a Heim Pál Kórház gyermekotthoni főorvosi állását nyerte el. Ez a speciális feladat lett 30 éven át a szakterülete. A gyermekotthonban élő gyermekek egészségügyi ellátása számos sajátossággal bír, és ilyen szervezett szakmai ellátásnak nem is volt előzménye. A Heim Pál Kórháznak igen nagy létszámú osztályát képezte a Gyermekotthoni Osztály. Elkán főorvos és a főnővére komoly szervező munkája eredményeként 16 orvos és 86 szakdolgozó látta el az akkor még igen nagy létszámú intézményeket. Elkán doktor egyedülálló szervezetet alakított ki, mely valószínűleg nélküle ezen a színvonalon nem valósulhatott volna meg. Ezt a szolgálatot ismerték el 2004-ben a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitüntetéssel. Nehéz lenne felsorolni a gyerekvédelemhez kötődő számtalan publikációját. 2011-ben hunyt el, temetésén nagyon sok tisztelője búcsúztatta.

DUNAFÖLDVÁR – HÓDMEZŐVÁSÁRHELY – BUDAPEST - PÁRIZS

A német betelepedők sokszor horgonyoztak le Duna melléki helységekben (Győr, Óbuda, Dunaföldvár stb.). Így kerülhetett Elkán-családtag Dunaföldvárra, ahol az 1829-es megyei összeírás szerint 3 zsidó család, 18 fő élt. Számuk később gyarapodott, és itt élt családjával Elkán József is, aki bőrkereskedőként dolgozott, és a jótékonyságáról ismerték kortársai. 1866-ban született Lajos nevű fiuk, aki felnővén megnősült és felesége családjához, Hódmezővásárhelyre költözött.

Elkán Lajos (1866-1920) szintén bőrkereskedő lett, majd egy kisebb bőrgyárat alapított, és a helyi krónikák szerint az I. világháború idején azért nem csatlakozott az országos bőrkartellhez, hogy a kartell által megszabottnál jóval alacsonyabb áron értékesíthesse a termékeit a magyar hadseregnek, ezzel is támogatva a hazát. Feleségével, Ritscher Nellyvel a vásárhelyi Andrássy úton laktak, a Plohn féle fotóműterem melletti házban. Mikor fiuk, László 1910-ben megszületett és növekedett, a fotósnál szerette meg és tanulta a fényképezést. A fotósnál rendszeres látogató volt Tornyai János és művészbarátai, akiknek képei az Elkán üzletet is díszítették. Így a kis Lászlót egyszerre érte a művészi és a fotós ihlet, ami egész életét meghatározta.
A háború után Lajos betegsége miatt 3 gyermekükkel (Rudolf, László, Edit) Budapestre költöztek, ahol 1920-ban Elkán Lajos meghalt. Az iskolák elvégzése után László - a művészvilág csábítására – 1929-ben Párizsba ment, ahol először a kommunista ellenállási mozgalomhoz csatlakozott, itt kapta a Hervé nevet. Párizsban megismerkedett a modern technikákkal, és a fiatal Corbusier tervezte épületek fotózásával hamarosan sikeres, majd világhírű épületfotós lett. 1947-ben találkozott későbbi feleségével, Molnár Judittal. 

herve_onarckep_1970es.jpg

Elkán László és Judit házasságából 1957-ben született Rodolf nevű gyermekük (hivatalos neve: Daniel Rodolf Hervé Elkán). Növekedve követte édesapját, fotóművész lett. 1989 végén jött Budapestre. 90-ben volt egy nagysikerű kiállítása a Vasarely Múzeumban, és ez adta meg neki a lökést. És a baráti kör: csupa alternatív és művészgyerekek. Megcsapta a rendszerváltó hangulat, és az egyetemistákhoz csatlakozott. Sajnos korábban elkapta a kábítószer bűvölete, amit nem tudott végleg legyőzni, és hosszú betegség után 2000 októberében meghalt.

rodolfherve_forradalmilazban.jpg

Az Elkánok sorsa a zsidó emancipáció szinte minden részletét – összefogás, szorgalom, siker - érintő példája. Ahogy Lucien Hervé egy beszélgetésben mondta:

„mindannyian törpék vagyunk, egymás vállára állunk, és így érjük el a célt.”

 

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr4514034450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Susan Gero McLain 2018.06.28. 08:38:40

Sorry I cannot write in Hungarian. I hope someone can understand me :).
I live in Australia. I was very excited to read this recent blog and see all the photos because I am the daughter of Gero Istvan, and the granddaughter of Gero Arpad, who owned Csillaghegy Strandfürdö with Elkán. My father and mother migrated to Australia after 2nd world war. I also met Elkán Gyuri in Budapest not long before he died. I would love to find out more about my family and see more photos.
Susi Gero McLain

Yanagida 2018.06.28. 10:22:41

@Susan Gero McLain: Dear Susan! I was very gled tohear from you, and read it your letter. Yes, I have some other pictures about Elkan and Gerö families, but I don't speak in english (very poor!), therefore I don't write this story in english.
But! If you will be able to come to Budapest, I wish to meet you soon. It is possible?!
With love: Andras
My e-mail: szantoandras47@g-mail.com
süti beállítások módosítása