Krúdy Gyula a Práter u 11-ben (is) bérelt szobát, így végiglátogatta az utca híres és hírhedt vendéglőit egyaránt. Józsfevárosi élményeiről sokat írt novelláiban, például: „én darabidőre a Józsefvárosban ütöttem fel tanyámat, ahol rövidesen kedvemre és szívemnek való, vidám társaságok asztalához kerültem és életem, sorsom a bekövetkező irodalmi sikerek révén is elviselhetőbb lett a pillangóéletű, virágszagú és ábrándozásra hajlamos utcácskákban.”
A környék későbbi, nagyon híressé vált kerthelyiségét Krúdy már nem ismerhette. A Práter utca 42-ben (a kerület fő büszkeségéről, a zongora-gyárosról elnevezett Thék Endre u. sarkán) volt a Micheller vendéglő. Pesten és Budán sokfelé voltak halétkeket jól főző éttermek, de ide a város közepén lévő halászcsárdába a legendás halászléje miatt nagyon messziről is eljöttek az emberek. Az alapító Micheller András ugyanis nem csak szenvedélyes vendéglős, de mániákus horgász is volt a legenda szerint.
Kiss Károly, a későbbi legendás pécsi pincér így emlékezett tanuló-éveire: „Következő stáció a Micheller Halászkert volt. Emlékeim között megjelent a hatalmas akvárium, amelyben élő halak ficánkoltak. A vendég tetszés szerint választhatott, melyikkel szeretne azután halászlé formájában találkozni. Sramli zene, mulatós kompániák… Leginkább katonatisztek jártak ide, de ez nem számított nagy csodának, hiszen nem volt távol innen a Ludovika Akadémia sem…”
Micheller András származásáról nem sokat tudunk, franciás és egyedi neve ellenére hazánkban elég sok ilyen nevű ember él (pl. Micheller Myrtill nemzetközi hírű jazz-énekesünk). Szeretett horgászni, de a vendéglő halkészletét a legjobb forrásból: Singhoffer halászmestertől szerezte be a Vámház körúti Központi Vásárcsarnokban. A Singhoffer hajók naponta hozták a friss halakat a dunai halász-területükről, melyek a saját bárkákban lubickoltak az elszállításig - a bárkák alja áttört, lukacsos volt, így a halak a Duna vizében várakoztak a sorsukra…
A vendéglős nagyon sokféle reklám képeslapot kiadott – a mai gyűjtők örömére! Csak néhányat tudok itt bemutatni, de ha már korábban zenéről szó esett, megemlítem, hogy az egyik zenész reklámlapot készített a Micheller halászkertről – saját versikéjével jelezve, hogy őérte is érdemes eljönni. A terjedelmes versből csak a zenekar bemutatását idézzük, mert a többi nem igazán irodalmi élmény:
„Akár az ó, vagy új évbe
Állandó, jó a zenéje;
Itt énekel Varjas Antal,
Papp Jóska a csellójával,
Varjas Jancsi zongorázik,
Papp Kálmán hegedűn játszik;
A sok nóta szépen zendül
És az üzlet folyton lendül.
Práter utca negyvenkettő,
Ez a cím jól megjegyzendő;
Józsefváros híressége:
A „Micheller éttermébe”,
Ide várunk szeretettel,
Becsületes magyar szívvel,
Ide hívlak családoddal
Igaz híved:
Varjas Antal”
„Emlékül eljegyzési szép esténkről” – ez a felirat szerepel a képeslap hátoldalán. Az 1930-as évek végén tartott eljegyzésen az aláírások szerint Hajós Margit és Rózsi, Szabó Imre, Müllner János, és a Schmidt család - Frigyes, Pál és Pálné is jelen voltak – biztosan sok más vendég mellett. Mielőtt kombinálnátok – nyilván egészen más Schmidt volt az akkori Pali, mint a mai…
A második világháború elsodorta Micheller Andrást kitűnő és népszerű halászkertjével együtt. A rendszerváltás utáni fejlesztések pedig az utolsó nyomokat is eltörölték a helyéről.
