Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

Mélyenszántó

ÚJLIPÓTVÁROS A KEZDETEKBEN... 3.0

TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK HAJDANI MESTEREKRŐL

2016. május 23. - Yanagida

krayerhaz_kism.jpg

Ha kicsit belemélyedünk egy városrész történetébe, fantasztikus mennyiségű érdekességre bukkanhatunk. Pedig nincs is arrafelé olyan ismerősöm, aki megmutatná a családi fotóit, ahol biztosan még kincseket lehetne találni. Viszont hamarosan új területre indulok – a Pest Belváros egy kis részét mutatom majd be (az Egyetem tér környékét) hihetetlen képeslapok és fotók segítségével.

De most lássunk néhány újabb újlipótvárosi érdekességet. Rögtön a címképen a 10-es és 20-as évek egyik jelentős cégének a székháza látható, a városnegyed végén, vagy kezdetén álló házban – attól függően, honnan jövünk. A Váci út 34-es ház a Csanády utca sarkán igazán impozáns épület a magyaros - erdélyi szecessziós hangulatú elemeivel, a hatalmas félköríves saroklezárási megoldásával. Szemben a Ferdinánd híd, de innen indul a Lehel út is.

Az épületet a Krayer család építtette 1909-1910-ben, akik az 5. emeleten laktak. A tervező a kor sokat foglalkoztatott építésze Ágoston (Adler) Emil volt, több banképület és impozáns bérpalota tervezője (pl.: Hungária fürdő, az Astoria szálló új épületrésze stb.). A Temesvárról származó Krayer (Krausz) Emil ragaszkodott az erdélyi motívumokhoz a tervezésnél, melyek a mai napig láthatóak a – kivételesen – jól karbantartott és felújított házon. A Krayer gyár – a későbbi Budalakk festékgyár elődje - már a kezdetben, de a későbbiekben is, főként az állami nagy cégeknek gyártott ipari lakkokat és festékeket. Erről tanúskodik a Magyar Királyi Állami Hidak Igazgatóságának bizonyítványa, mely szerint a Margit, a Ferenc József és a Lánchíd Krayer festék bevonata a szokásosnál sokkal tovább, 10-11 évig tartott. Biztosan a minőségnek is köszönhető, hogy alig volt olyan gyár a 10-20-as években Magyarországon, amely ne használta volna fel a termékeiket, miközben nagyon sokat exportáltak külföldre is.

krayerhaz_ma_kism.jpg

Újlipótváros az ipari negyed, a klasszikus Váci úti gyárváros kezdete volt, de önmagában is ipari területként indult. Ezért sokáig számos iparost, mesterembert találhattunk az utcákban. Például a Kádár utca 4-ben nyitott városi irodát a Grozit aszfalt- és kátrány-vegyitermék gyár, mely erős, tartós és vihartálló bőrfedéllemezeket készített. Ha már a tetőkről szóltam, még egy iparost említek: Suhajda János, aki pala-, cserépfedő mester és építési vállalkozó volt a Visegrádi utca 15-ben. Biztosan népszerű lehetett, mert 1916-os reklám lapjának szövegét így kezdte: „Tekintve, hogy eddig én vagyok Budapesten a legolcsóbb pala- és cserépfedőmester, van szerencsém értesíteni, hogy pala- és tetőcserépfedések legalább 20%-al olcsóbbak nálam, mint bármely más cégnél.”

grozit_f_kism.jpg

tetof_kism.jpg

Ezeken kívül volt még a környéken „Villany felszerelési vállalat”, „Fortúna cipő üzem”, illetve „Győző Béla és Társa szivattyú- és fecskendőspecialista cége”, és sok kisebb iparos is. Most azonban bemutatok egy hajdan híres gyógyszertárat. A „herceg Batthány László gyógyszertár” a Légrády Károly utca 37-ben volt (ma Balzac utca), a Hollán utca sarkán. A névadóról annyit mindenképpen tudnunk kell, hogy teljes nevén Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajosnak hívták, és 1915-ig a grófi címét is használta. (Dunakilitin született 1870. októberében és Bécsben halt meg 1931. január 22-én.) Szülei hatodik gyermekeként jött világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, elvált, majd evangélikus hitre tért, hogy újból megházasodhasson. Édesanyja fiatalon halt meg, mikor László még csak tizenkét éves volt. 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be. Ebben az időszakban ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Rendkívül boldog házasságából 12 gyerek született.

1915-ben nagybátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. Ekkor az újdonsült Batthyány-Strattmann herceg családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté. Batthyánynál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba. Itt halt meg 14 havi betegség után. A burgenlandi Németújváron (ma: Güssing) temették el, a Batthyány-család kriptájában, az itteni ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában, a bécsi Császár-kripta után).

1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente 2 alkalommal.

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

batthany_pat_kism.jpg

A gyógyszertár tulajdonosa kezdetben Dr. Baradlai (Breit) János volt (1873 - 1942) gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, gyógyszerésztörténész, szakíró. A Bécsi Tudományegyetemen 1898-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Pályáját Mezőtúron kezdte. Több évig dolgozott Olaszországban és Svájcban, majd hazatérve Diósgyőrött működött. A Gyógyszerészi Közlöny segédszerkesztője volt 1901-1903-ban. Osztrák gyógyszertárakban dolgozott 3 évig, majd Sopron-fehéregyházán, később Sopron-keresztúron volt gyógyszertárbérlő. A dunaharaszti Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt 1914-1928 között. Közben 1918-ban a Kolozsvári Egyetemen gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. A budapesti Szent László úti Petőfi gyógyszertár társtulajdonosa lett 1928-tól. A fővárosi Batthyány László herceg gyógyszertár tulajdonosa lett 1934-ben. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület igazgatótanácsi tagja volt. Jelentős volt a gyógyszerésztörténeti munkássága, több száz cikke jelent meg a szaklapokban. Bársony Elemérrel megírták a kétkötetes Magyar Gyógyszerészet Története c. könyvüket (1930). A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság magyarországi megbízottja volt. Sírja a budapesti óbudai temetőben van.

A „szegények orvosa” hajdani patikája helyén manapság évek óta tengődő presszó – vagy nem is tudom micsoda - van. Átellenben Fischer bácsi híres cukrászdája található, a harmadik sarkon egy biciklibolt, a negyediken pedig egy állandóan karaktert és tulajdonost váltó étterem. Van, illetve volt azonban egy másik híres patika is, a Kerpel - a Lipót körút 28-ban, melynek helyén ma is gyógyszertár működik.

kerpelpat_kism.jpg

Most következzen egy kis körkép a régi kulturális világból, mivel teljességre nem törekszem e keretekben. Az első, számomra érdekes emlék egy újságszerkesztőség a Pozsonyi út 12-ből. „A Főnök Lapja” c. folyóirat a „Munkaadók, Vállaltvezetők Egyetemes Szakközlönyének” titulálta magát. A hirdetési levelezőlapon több vállalati vezető nyilatkozik arról, milyen segítséget jelentett számára az újság a gyakorlati munkájában. Szerintem nyilvánvaló a lap haszna, hiszen manapság is ott tartunk, hogy a legsikeresebb vállalkozások sikeres vezetői hasonló vezetőképzések révén válnak eredményessé, és a könyvkiadás nagyon jelentős részét képezi ezen szakirodalom.

fonokl_kism.jpg

A lap alapítója és főszerkesztője Dr. Volenszky Béla volt, aki „Ambíció Könyvtár – Az előbbrejutás szellemi motorja” címmel sikeres könyvsorozatot is indított és szerkesztett.

Újlipótváros adott otthont a „Magyar Szépirodalmat Pártolók Egyesülete” nevű kezdeményezésnek is. A Sziget u. 38-ban lévő iroda sok fiatal író és költő műveinek megjelenését segítette és a belvárosi Könyvnapokon is rendszeresen részt vett. Vezetője Vándor Iván (1882-1962) volt, akinek kalandos történetét egy cikkben így foglalták össze:

„Ambrus, Ignotus, Cholnoky, Szomory, Tömörkény, Krúdy neve mellett találjuk Czóbel Minka, Kaffka Margit, Kóbor Noémi és Váradi (Weisz) Ilona nevét is. Utóbbi Vándor Ivánként számos elbeszélést és regényt írt. Témaválasztását illetően előszeretettel fordult a XVI-XVII. század felé. Álnév-választásában szerepet játszott Gyulai Pál dörgedelme, miszerint „az írónő pályáján átok fekszik”, így az átkos Ilonát áldásos Ivánra változtatva adta ki regényeit és publikált többek között a Nyugatban. Tóth Árpád 1909-ben kelt levelében a következőket írta róla: „Ott volt Vándor Iván ő bájossága. Ady udvarolni kezdett Vándor Ivánnak (ez egy nő)”. Váradi Ilona később megalapította a Magyar Írónők Körét, melynek hosszú évekig elnöke volt.”

szepir_egy_kism.jpg

Végül zárom a mai sétánkat egy hajdan nagyon kellemes és nagyon népszerű vendéglő bemutatásával. Újlipótváros Váci út felőli „bástyájával” kezdtük, fejezzük be egy másikkal – a Nyugati téren lévő félkör alakú hatalmas bérpalotával. Ez az épület mintha a vendéglátóhelyek gyűjtő-háza lett volna, hisz ebben nyílt és működött a Vígszínház Kávéház, de itt volt – a teljes első emeleten – a Hungária panzió is.

hunnia_panz_kism.jpg

A legizgalmasabb azonban a pincéjében volt, melyet a szomszéd épület (Lipót krt. 32/34.) pincéjével összenyitottak és egy hatalmas sörözőt alakítottak ki benne. Sturm úr, az alapító tulajdonos németországi tapasztalatai alapján eleve a legjobb sört, a pilsenit választotta, de személyéről a szakirodalom sem tud sokkal többet. Pedig a söröző nagyon népszerű volt, hisz a tulaj 8-10 tagú zenekart szerződtetett és termetes asszonyságok hordták pincérként a literes, sörrel teli korsókat a vendégeknek – éppúgy, mint a müncheni Hofbreuhaus pincéjében…

sturm_s_kism.jpg

A poszt minden egyes része szerzői jogvédelem alatt áll, melynek átvétele, idézése a forrás megjelölése nélkül lopásnak minősül!!! Az itt szereplő képek, képeslapok és fotók eredeti példányai a szerző gyűjteményéből valók, az ő tulajdonában vannak!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr898739006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A nép fia 2016.05.24. 06:32:55

Azt hiszem, ezt hívják alapos munkának és elhivatottságnak. :)
Remek gyűjtemény, foglak még olvasni!
süti beállítások módosítása