Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

KIS ELMÉLKEDÉS A TRAFIKOKRÓL

Trafiktörténelem képekben

2016. január 28. - Yanagida

 

doh_13_molnarg.jpg

A szenvedélyek történetét már nagyon sokan megírták, a dohányzásét különösen. A dohány kereskedelmével azonban eddig keveset foglalkoztunk. Valahogy természetes volt, hogy akinek kell, az mindig megtalálja valahol. Kezdetben kis trafikokban, majd az idő múlásával egyre több helyen, míg az utóbbi évtizedekben élelmiszer áruházaktól a benzinkutakig szinte mindenhol.

doh_02_ganz.jpg

Tovább

BUDAPESTI PIACOK ROMANTIKÁJA 3.0

Kitől vásároljak és kitől ne?

 

namenstag.jpg

 A piacokat látva azt gondolom, hogy termékekből óriási a kínálat, ha az áruházakat is számítjuk, talán háromszorosa is lehet a valódi szükségletnek. Ebben kitűnő zöldségeket, gyümölcsöket és húsféléket is szép számmal lehet találni. A kérdés azonban az, hogy ha igazán jót akarunk, kitől vegyük - és őket hol, hogyan találjuk meg. Nagyon sokszor jártam már úgy, hogy ügyes rábeszélőtől vett remekül kinéző áru összerogyott, mire hazaértem, vagy mire felhasználtam.Sok családban még ma is úgy gondolják, hogy a „kofáktól” kell venni, mert ők az igazi letéteményesei a falusi-termelői minőségnek. Korábban már írtam arról, hogy kik is azok a „kofák” – ez tehát nem a holtbiztos megoldás.

Tovább

A BUDAPESTI PIACOK ROMANTIKÁJA 2.0

KOFA-SZEMLE ABBÓL AZ IDŐBŐL, AMIKOR MÉG VOLTAK KOFÁK

parizs_1910.jpg

„Hogyé aggya?” – hallottam sokszor gyerekkoromban Nagymamámat a Vámház körúti vásárcsarnokban, mikor hajlandó volt elvinni a fáradságos délelőtti túrájára. A cipelés kevéssé fárasztotta, inkább az alkudozás, melyben a belvárosi háziasszonynak el kellett felejtenie választékos kifejezéseit, hogy az árusok stílusához alkalmazkodva sokkal eredményesebb lehessen.

Tovább

A BUDAPESTI PIACOK ROMANTIKÁJA 1.0

A Nagyvásárcsarnok - amikor még az volt

piac1.jpg


A 19. század második felére gondoskodni kellett a nagyvárosok egyre nagyobb számú lakosságról és ellátásukra már kevésnek, vagy nagyon rendezetlennek látszott a sok elszórt kis piac. Párizsban például sok olyan utcán alakultak ki piacterek, ahol sűrűbben voltak az élelmiszerüzletek: a sajtos, tejes, hentes, mészáros, pástétomos, zöldséges és kenyeres boltok. Hajnalban ide jöttek a vidéki kofák és kirakták áruikat az alkalmi asztalokra. Délben „bezárt” a piac-rész, egy órára már újra tiszta és járható volt az utca.

A nagyvárosok vezetése mindenütt elhatározta, hogy az ellátási gondokon nagy vasszerkezetes csarnokok építésével fog enyhíteni. Párizsban egész csarnokrendszer épült, de Berlin, Hamburg és London is felzárkózott. A példát Budapestnek is követnie kellett, mivel a körülbelül 40 piacán szörnyű állapotok uralkodtak: nem volt víz, rossz volt a közbiztonság, az egész teljesen rendezetlen és zavaros volt.

Tovább

HOL IS VOLT A MAISON FRIDA?!

Adalék egy Budapest-történeti téveszme tisztázásához

8988023695d459c2054991324a5f11d3.pngMindig is csodálkoztam azon, hogy egyes, Interneten keringő különböző sztorik jobban terjednek, mint a pestis a középkorban. Szándékos a példa, mert ez is olyan, mint egy vírus – valaki megír egy kis történetet, azután rengetegen átveszik (azaz szó szerint lemásolják) a saját irodalmi tevékenységük színesítése érdekében. Ez nem is lenne baj, ha a szenzációhajszolás miatt nem kritikátlanul tennék. Nos, az „adalékok” címke alatt majd néhány ilyen álhírt igyekszem tisztázni az elkövetkezendő posztjaimban, elsőként a Maison Frida budapesti luxusbordélyház pontos helyének történetét.

Tovább

KÁVÉHÁZ-FORRADALOM

Bauhaus stílusjegyek megjelenése Budapest kávéházaiban

Talán éppen ideje lesz elmondani, hogy miért pont ez a blog fejlécképe. Azért, mert régi mániám volt, hogy a nagyra tartott hajdani ezüsttükrös kávéházak két háború közötti felfrissülését, megújulását bemutassam azoknak, akik nem ismerik. És e folyamat egyik legjobb példája a Bucsinszky kávéház volt.

bucs_plakat_oszk.jpg

 

Tovább

BODEGA BUDAPESTEN – lebuj vagy egzotikum?

Az első világhálózat megjelenése a Fővárosban

bodega02.jpg

 A „bodega” igen sokjelentésű szó. Mindenki azt gondol róla, amit ismerete, kultúrája, otthonról kapott úticsomagja diktál. A legtöbb ember olvasatában a szó elsősorban azt sugallja, hogy nem egy szilárd alapokon nyugvó épület, csak egy rozzant bódé, amit úgy ideiglenesen, hipp-hopp összeütöttek – azaz BODEGA. Egy dologban egyeznek a vélemények – hogy ez olyan egzotikus, vagy legalábbis „alsórendű” valami.

Tovább

AZ EVÉS DOLGÁRÓL - ÍNSÉGBEN ÉS BŐSÉGBEN

Gundel Károly - a katonatiszt

Szinte nem is létezik olyan lakosa Budapestnek, aki ne tudná, mit jelent a Gundel név. A magyar gasztronómia és a vendéglátás terén kiemelkedő tevékenységét és különleges érdemeit számtalanszor leírták, megörökítették és említették a legkülönfélébb alkalmakkor. Akár a magyar ételek vendéglői megjelenéséről, akár a vendéglátós szakma megbecsüléséről és fejlesztéséről volt szó – Gundel Károly nélkül sok fontos dolog nem történhetett volna meg e területeken.

Tovább