Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

KÁVÉHÁZ A TABÁN TÖVÉBEN

A PALOTA KÁVÉHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE

2017. július 04. - Yanagida

palkhaz_terasz_kism.jpg

Az utóbbi években sokat emlegették a VIII. kerület Palota negyedét (ez egy nagyon friss keletű elnevezés) – de most nem erről fogok szólni. Nem is a Várpalota kávéházairól, és nem is a New York Palotában lévő híres kávéházról. Hanem arról, amit tényleg Palota kávéháznak hívtak, és Budán volt a Szent János téren egy Krisztina körútra néző házban – amelyet sajnos elvitt a II. világháború.

A rövid életű budai kávéházat eleinte Mayer János üzemeltette a Rotter féle bérházban, mely 1905-1906-ban épült Hübner Jenő építész terve alapján. Itt - a Gellérthegy utca, az Orvos lépcső és a mára megszűnt Szent János tér közötti területen - régebben egy nagy, 3 udvaros földszintes ház állt, amelyet 1903-ban vásárolt meg Rotter Sámuel trieszti likőrgyáros és pálinkakereskedő, illetve dr Spitzer Béla szintén trieszti származású orvos. Ők a lebontott ház helyére építtették eklektikus stílusú bérházukat, melynek földszintjén 1908-ban nyílt meg a „Palota” nevű kávéház, és ez lett a törzshelye – többek között - az első emeleten székelő Függetlenségi és 48-as Kör tagjainak is.

pal_epulete_orvos_lepcsovel.jpg

A bérháznak sok neves lakója is volt. Többek között itt élt tolcsvai Dr. Nagy István jogász, kúriai bíró és testvére Dr. Nagy Vince ügyvéd, aki később az Országos Függetlenségi Kossuth Párt elnöke lett. Sőt a harmadik testvérük, tolcsvai Nagy Gábor csendőr altábornagy, a szegedi, brassói, debreceni csendőrkerületek parancsnoka is a házban lakott, s mindhárman nagy társaságukkal látogatták rendszeresen a kávéházat. Rajtuk kívül később itt élt lovag dr. Schöller Károly radiológus, a Szent János Kórház gyermekosztályának főorvosa is, de ekkor a kávéház már nem működött.

A kávéház tulajdonosa 1911-ben már Várady Menyhért volt, de fénykorát 1912-től a Józsefvárosi Kör (József krt. 46.) régi vendéglőse: Hajduska József alatt élte az 1910-es évek közepéig. (Az ő testvére, Hajduska Rezső szintén kávéházas volt - a Király u. 23. alatt lévő Minerva kávéházat vezette.)

pal_hajduska_es_neje_kism.jpg

A kávéház népszerűsége vitathatatlan volt, hiszen egyrészt Buda igazán nem bővelkedett kávéházakban úgy, mint a pesti városrész, ahol például a Nagykörúton szinte egymást érték az ilyen intézmények. Másrészt Hajduska úr tapasztalata és vendégköre is erősítette a hírnevet, hiszen még a nagy tekintélyű Ország-Világ című hetilap is terjedelmes cikket közölt róla egy 1912-es számában (775. oldal). Ebből idézek most néhány részletet, mert az egyébként elég titokzatos kávésról igen kevés egyéb információ maradt fenn:

„A pestvárosi boulevardok embere szemében Buda a megtestesült béke és nyugalom fészke, sokan úgy tekintenek át a Duna túlsó partján húzódó ősi városra, mint a konzervativizmus és a hagyományokhoz való ragaszkodás kőbe formált példaképére. Pedig csak részben van igazuk. A fejlődés és haladás géniusza a budai oldalon is otthonos, az élet ott is hevesen lüktető s pezsgő, éppen hogy csak nem olyan lármás, mint az innenső oldalon, de a lárma helyében megtaláljuk ott a mindent megaranyozó kedélyességet. Buda pompás középületei között sok van olyan, amely bátran felveheti a versenyt a pesti oldal legmonumentálisabb építkezéseivel, mulató- és szórakozóhelyei pedig – a jó levegő s a közmondásos kedélyesség révén – túlszárnyalják a pestiek nagy részét is.

palkhaz_belso_2_kism.jpg

Ott van például a Józsefvárosi Kör volt bérlőjének, Hajduska Józsefnek kitűnő hírű Palota-kávéháza. E közkedvelt szórakozó-hely remek díszítésű helyiségei a Szent János téren vannak, tehát a Várhegy mögött, közvetlenül az ózonos levegőjű Horváth-kert mellett, s szemben az impozánsul monumentális, csodaszép királyi palotával. Villanyos, társaskocsi percenkint vonul el előtte, s így az odavaló közlekedés a késő éjszakáig is kényelmes és kifogástalan. Aki pedig gyalog akar oda eljutni: a Ferenc-József-térről negyedóra alatt kényelmesen odasétálhat, át az öreg Lánchídon, keresztül az Alagúton, s máris ott van a Horváth-kertnél, ahová már odahallatszik a Palota-kávéházban muzsikáló Dombovári Babári Jóskának tüneményes hegedűjátéka. Mert a pestieknek ez a sokat dédelgetett kitűnő cigányprímása most esténként és vasár- meg ünnepnapokon délután Hajduska Palota-kávéházában játszik a bandájával együtt, nagy és előkelő közönséget vonzva a különben is mintaszerű s nagyon látogatott kávéházba. Ez a körülmény már maga is kitűnően bizonyítja a tulajdonos, Hajduska úr ambiciózus mivoltát, s üzleti szellemének magas röptét.

palkhaz_belso_biliard_kism.jpg

De vannak egyéb vonzerői is a Palota-kávéháznak. A kitűnő színházi vacsora, a mérsékelt árak, a figyelmes kiszolgálás, jó levegő, szép terasz és kényelem: mind-mind hozzájárulnak, hogy a kávéháznak és tulajdonosának híre-neve öregbedjék, s a budai és pesti lakosság még tömegesebben keresse föl a szép helyiségeket.

Nem győzzük eleget ajánlani a Palota-kávéházat. Aki egyszer ellátogat oda: bizonyosan hívévé szegődik e szórakozóhelynek s Babári Jóska szép muzsikájának.”

Babári Jóska 1869-ben született Dombóváron. 12 tagú zenekarával már 17 éves korában szerepelt Budapesten. 1897-ben Abbáziában játszott II. Vilmos német császár előtt. Budapesten a kávéházak egymás elől vadászták el és szerződtették a híressé vált prímást, többek között a Hébel kávéházban, a Steinhardt Mulatóban, az Emkében és a Baross kávéházban is zenélt. Később Kovács Sándor neves impresszárió segítségével Amerikába került, ahol a nagyszámú chicagói magyarság körében nagy népszerűségnek örvendett. Amerikába telepedett le, ott fiatal tehetségekkel is foglalkozott, hegedű órákat tartott nekik. 1933 decemberében hunyt el Chicagoban.

babari_j_2_kism.jpg

A híres muzsikus és felesége, Sárközy Rozália gyermeke volt később az első világhíressé vált cigány származású hegedűművészünk. ifj. Babári József 1893-ban született, és Budapesten Hubay Jenő tanítványaként végezte el a Zeneakadémiát 1915-ben. Tanulmányait Bécsben fejezte be, majd középeurópai turné után ő is Amerikába került. Már Európában is felfigyelt rá a zeneértő közönség és a sajtó: a budapesti, bécsi, milánói, párizsi stb. lapok cikkei a legnagyobb előadók közé sorolták, de ugyanígy lelkesedtek később az amerikai újságok is. Chicagóban a Congress Hotel gyönyörű XVI. Lajos termében játszott kvartettjével. A Fine Arts Buildingben levő Sherwood Conservatorium meghívására tanári pozíciót is betöltött. A rendkívüli siker arra késztette a Congress Hotelben levő K.Y.W. Radio Companyt, hogy mindennapi programjukon szerepeltessék Babárit, így nemcsak Chicago, hanem egész Amerika rádióhallgató közönsége élvezhette a művész kitűnő hangú Guarnerius hegedűjét. (Csak érdekességként: egy Guarnerius a világ egyik legdrágább hegedűje! A közelmúltban egy ilyen mesterhegedűt, amelyet 1741-ben készített Guiseppe Guarneri, most Makszim Viktorov orosz milliárdos vásárolt meg horribilis összegért. A vételár "jócskán túlszárnyalta" a 3,54 millió dolláros (633 millió forintos) korábbi, ilyen hangszerért fizetett rekordárat.)

palkhaz_belso_1_kism.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr2812640491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.