Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

KÜLÖNLEGES GASZTRONÓMIAI ÜDVÖZLETEK

EGYEDI KÉSZÍTÉSŰ KÉPES LEVELEZŐLAPOK AZ 1900-AS ÉVEKBŐL

2016. december 29. - Yanagida

atf_4_a.jpg

Azt hiszem – remélem -, a képes levelezőlapokról nem kell sokat magyarázni – szinte mindenki tudja, miről van szó. (Még akkor is, ha az egészen fiatalok már csak az Interneten küldözgetett elektronikus-virtuális képekkel találkoztak.) Jó negyven éve gyűjtöm a lapokat, sok ezer típusával találkoztam már. Mindig különösen tetszett, ha egy lapot a szokásostól eltérő rajzzal, ötlettel, vagy még inkább új kivitelezési leleménnyel készítettek el. Amit lehetett eltettem, és most ezekből bemutatok néhányat – „hátha valaki nem ismeri”!

Az utazás szenvedélye egyidős a polgárság kialakulásával. Világot látni, vagy legalább a szomszéd városba ellátogatni – ez mindig vonzotta az embereket. Az új tájak, országok számos érdekessége és látnivalója mellett természetesen a vendéglők, kávéházak, sörözők is nagymértékben hozzájárultak az élvezetek teljességéhez.
A leginkább látogatott helyek már az 1900-as években természetesen a gyógyfürdők voltak, ahol a köszvény, csúz, a reumás fájdalmak rehabilitálása mellett sokszor a gyomor és emésztés bántalmaira is gyógyírt kerestek az emberek, főként a jólétbe erősen belehízott Hölgyek és Urak. A karlsbadi, marienbadi gyógyvizek tényleg hasznosak sok mindenre a mai napig is. Az Urak pedig kiemelten látogatták a sörözőket, vagy egyéb vendéglátóhelyeket.
Elsőként az ilyen utazásokról és egyéb élményekről az otthon maradt ismerősöknek küldött képes levelezőlapokból válogatok, ezeknek is a legjavából – már ami a lapok kivitelét, extra kialakítását illeti. A képeslapokat ugyanis nagyon régóta gyűjtöm, közülük is főként a gasztronómiai témájúakat, így tudom, hogy milyen ritkaságnak számítanak a gyűjtők körében a 80-110 éves, kézzel egyenként elkészített (papírkivágásos, ragasztgatott stb.) darabok. Manapság egyes kiadók újra felfedezték, hogy a turisták szeretik a különlegességeket – és újra készítenek a szokásostól eltérő – kihajtható, kinyitható, vagy térhatású lapokat. Tehát a régiekből bemutatom néhány kedvenc darabomat.

fidustip_kism.jpg

Kis emberek a Nagy ember portréjában.

Az 1910-es években nagyon népszerű grafikai stílussá vált, hogy híres emberek portréját a rá jellemző rajzokból állították össze. A hadvezérét, például Napoleonét lovas katonákból, a nőcsábász és a művész emberekét csinos hölgyekből stb. A művészetben az ötletadó valószínűleg Guseppe Arcimboldo (1527 – 1593) festőművész volt. Képeire jellemző, hogy gyümölcsöket, virágokat, állatokat, halakat ábrázolt, melyek egy-egy személy felismerhető arcképévé állnak össze. A 20. századi szürrealizmus korai előfutárának tartják.
A művész kései utódaiként a képeslapok rajzolói ezt a stílust követték, ahogy a bemutatott lapon is – a Gourmand (nagyevő, habzsoló) ábrázolásánál.

atf_4_b.jpg

Folyik a Borrrr, meg a Sörrrr…

Az úgynevezett mechanikus lapok körébe tartozik a folyadékos képeslap. Ezekben a kép egy részét átlátszó műanyag lapocskák fedik a lap mindkét oldalán, melyek közé színezett homokot töltenek. A képeslap mindkét felén van kép, általában egy kis történet két epizódja. Például a pincében a hordóból egy pincér bort tölt egy üvegbe (a „töltést” a kifolyó, palackba kerülő színes homok jelzi). Ha átfordítom a képeslapot, a másik képen például egy kocsma asztalánál ülő társaság látható, melynek egyik tagja a poharából iszik – itt a színes homok a pohárból az „ivóba” folyik (azaz vissza a képeslap belső tartályába).

atfolyo_1_a.jpg

atfolyo_1_b.jpg

Ennek a „folydogálós” típusnak egy igen durva változata is elterjedt, amikor az egyik lerészegedő (magát a földig leivó) úr, vagy éppen hölgy kimegy a WC-be, és az elfogyasztott italokat a WC kagylóba üríti. Ezt is pontosan olyan átfolyós, színezett homokkal oldották meg, mint a hasonló képeket. Az egyik bemutatott példa a Rakocziewasser reklámlapja, ahol egy utcai árustól egy úr vásárol ilyen gyógyvizet és kiiszik egy palackkal – majd a WC-n látszik a víz hatása. (A Bad Kissingenben, Németország kedvelt gyógyhelyén lévő forrás vizének gyógyhatását már évszázadok óta ismerik, de a híres magyar fejedelemmel közvetlen kapcsolata nincsen.)

atf_5_b_wc.jpg

atf_5_a_wc.jpg

Az ilyen típusú képeslapoknak általában nincs címzési felületük, ezért ezeket külön borítékban adták postára és küldték el a címzettekhez. Biztos, hogy így pontosabban célhoz is értek!

Rátétek, kinyíló képek

A rátétes lapok divatja nagyon elterjedt volt a XIX. század fordulóján. Fiatal lányok egy darab színes posztóból formákat vágtak ki (ollóval), és ráragasztották a nyomdában előállított, sokszorosított képeslapokra. Ezzel új, és rendszerint egyedi képeket állítottak elő, amit csak az ő ismerősük, udvarlójuk – de leggyakrabban a képeslap gyűjtő-cserélő barátnéjuk kapott tőlük. Amit természetesen illett hasonlóval viszonozni. A bemutatott képen egy klasszikus német mese-motívum szerepel: a zöldségárus Hulda és vendéglős Szép Emil képeit egészítették ki a posztó-rátétekkel.

paros_textillel_kism.jpg

A nyomtatott képeslapokra pótlólag felragasztott, kiegészítő képecskéknek is számtalan variációja létezik! A legkedveltebbek voltak a külön nyomtatott és felragasztott újságtartók, postások táskája, utazó-táskák stb. Ezeken egy kis füllel rögzített fedelet kellett kinyitni, melyekből azután a feladó város képeit ábrázoló leporellót lehetett kihúzni – ezzel megsokszorozva a városról küldhető képek számát. A bemutatott példán egy pincérfiú újságot vinne az asztalhoz a másik kezében söröskorsókat egyensúlyozva. Az újság Marienbad fürdőhely lapja, melyből természetesen a fürdő jeles épületeit ábrázoló leporelló húzható ki.

pincer_ujsaggal_a_kism.jpg

Kinyíló képeslapból új alak előbukkan

Végül a további „kinyitható” típus néhány variációját mutatom meg. Azért néhány, mert a variációk száma szinte végtelen – a kinyitható lakás, vagy kocsmaajtótól kezdődően a hegyeket is „megnyitó” dupla képeslapokig. Ez utóbbit példázza Svájc egyik nagyon híres hegycsúcs, a Jungfrau képeslapja. Az Interlaken fölött lévő hegycsúcson már nagyon sok hegymászó vesztette életét. A „Szörny” becenevet is az északi oldal megmászásának rendkívüli nehézsége miatt kapta. A „Fiatal Hölgy” elnevezéshez azonban sokkal jobban illő képeslap-témát kapcsoltak az ötletes gyártók: a lap kinyílásakor egy csinos, fiatal nő emelkedik ki a képeslap síkjából – és hölgyhöz szokatlan módon egy korsó sört fogyaszt!

jungfrau_a.jpg

jungfrau_b.jpg

Egy másik ilyen dupla képeslap kinyitásakor pedig egy mulató társaságot láthatunk, melyből kiemelkedik a csinos pincérnő, kezében egy tálcán pezsgőt és ehhez illő poharakat hozva a szomjazóknak. Ezzel is jelezve, hogy a mulatozás csúcsát jelentő pezsgővel érdemes zárni a ragyogó estét.

pncerno_kinyilo.jpg

Végül egy vendéglátósabb megoldást is bemutatok az ilyen kihajtható, lapból kiemelkedő-alakos típusokra. Salzburg osztrák város számos ismert, és felkapott vendéglője közül az egyik a Stiegkeller nevű söröző. Ennek a reklámján látható, hogy a helyiség ajtaját kinyitva előtűnik az egyik törzsvendég, aki virslik és retkek jóízű fogyasztása közben égnek emeli korsó sörét, ezzel is jelezve az újonnan érkezőknek, hogy „Jó helyen járnak”…

salzburg_a.jpg

salzburg_b.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr4612079833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.