Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

ÚJPEST LEGJOBB KULTÚR-CUKRÁSZDÁJA

SURÁNYI KÁROLY CUKRÁSZ – AKIT A MAI ÚJPEST ELFELEJTETT…

2016. június 26. - Yanagida

sur_cukr_belso_kism.jpg

Évszázada halljuk Budapest jellemzésekor, hogy a „kávéházak fővárosa” – na persze Párizs és Bécs után. Pedig a kávéházak egy szűkebb réteg, a polgárok (zsurnaliszták, költők, művészek, bohémek és szerelmesek) otthonai voltak. Azt még sohasem hallottam, hogy valaki a „cukrászdák fővárosának” titulálta volna, pedig ez talán még igazabb jelző lenne!

A „cukrászda” jelenség kb. 180 éves Budapesten. A cukrászokat annak idején „tsemege-tsinálóknak” nevezte a köznép, Széchenyi István adta nekik a „czukrász” titulust 1830-ban. A cuki nem csak populárisabb volt a kávéházaknál, hanem területileg is lefedte az egész várost, majd később a csatlakozó új kerületeket is. Hiszen ínyeskedő édesszájú gyerekek (és felnőttek!) minden kis utcában voltak és a cukrászok hamar felismerték az ebben rejlő gazdasági lehetőségeket. Pesterzsébet, Újpest, Kispest és Zugló éppolyan jó cukrászdákkal büszkélkedhetett, mint a belváros – már ami a sütemények minőségét illeti. Berendezésben talán egyszerűbbek voltak „odakint” az üzletek, de ücsörögni egy kicsit valamilyen sütemény, vagy fagyi mellett nagyon sokfelé lehetett.

A tény az, hogy nagyon sok jó üzlet volt, a sütemények pazar kínálatával nyolcvan-száz évvel ezelőtt is, történetükről azonban elég keveset tudunk. Most kiválasztottam egyet, amely univerzális szolgáltatásai mellett a környéke kulturális központjává is vált a maga dicsőséges 20-30 éve alatt.

Az Újpesti cukrászda elindulása

A század elején nyitotta meg üzletét Surányi Károly előbb egy kis mellékutcai helyiségben az akkori Újpest központjához közel, majd sikere alapján a tízes években költözött át az Árpád út 73-as számú házba.

sur_musorlap_kism.jpg

Az első világháború után lassan, de biztosan elindult az akkor még elég göcsörtös pályáján az Árpád úton lévő cukrászda, majd kibővítve kerthelyiséges kisvendéglő. Az igazi fejlődést azonban 1924 után indítottal el Surányi Károly cukrászmester, mikor teljesen ura lehetett a helyzetnek, és a háború után stabilabbnak látszottak a körülmények. Ezekről az évekről egyik nála tanuló inasa visszaemlékezéseiből kapunk teljes képet (Sin Edit 1979-es tanulmánya alapján).

Berta Mihály 1902-ben született Újpesten és gyerekkorától kezdve a cukrászdáról, cukrászságról – és természetesen saját üzletről álmodozott. A későbbi híres budakalászi mester visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy 1917. július 10-én kezdte meg az inas életet Surányi Károly újpesti cukrászmester műhelyében.

„Segéd nélkül dolgoztunk. Nem volt, aki tanítson minket, saját magunkra voltunk utalva. A főnök csak néha-néha magyarázott. Saját magunknak kellett megtanulnunk dolgozni, takarékosan termelni. A mesterünkkel nem volt semmi bajunk, mert sokszor egész héten nem is láttuk. Sötétben kezdtünk, sötétben végeztünk. Háborús világ volt, kenyér nemigen volt abban az időben, a lakosság gyakran csak cukrászdában tudott élelmiszert beszerezni magának." A nyersanyaghiány miatt válságba jutott a cukrászipar is. „Egy ideig kaptunk egy kis krumplilisztet. A parasztok mindent eldugtak, semmit sem akartak adni a városiaknak. Kétszersültet csináltunk, majd az is megszűnt."

Mikor a Tanácsköztársaságot kikiáltották, Surányi Károly részben az ellátási nehézségek miatt, részben óvatosságból bezárta üzletét, nem foglalkoztatta tovább tanoncait. Berta Mihály májusban beállt katonának, de leverték a Tanácsköztársaságot, ezért ismét visszakerült a mesteréhez. 1919. október 9-én felszabadult. Bizonyítványa szerint „...a cukrászmesterséget megtanulta, ...előrehaladása jó".
Az idős Berta így emlékezett a kezdetekre:

„Ez már kényszerszabadulás volt, mert nem volt munka. Később, 1920-ban visszahívott a mesterem, mert ismét megnyitotta az üzletet hét tanulóval, öt kiszolgálóval, egy kézilánnyal és egy szakácsnővel. Aztán megint csak romlott a helyzet, megint csak bezártunk."

A Berta család Budakalászra költözött, Mihály Óbudán dolgozott, majd visszakerült Wochs újpesti műhelyébe segédnek néhány hónapra, ahol megismerkedett a nagyüzemi termeléssel. (Előző munkahelyein hagyományos, kézi módszerekkel dolgoztak.) Wochs cukrászdája Újpest szegénynegyedében volt, de a mester szerint ez nem jelentett nagy anyagi hátrányt: „A proli eszik-iszik, ha pénze van." Wochs mester nem kényeztette el az alkalmazottait. Volt idő, amikor a segédeinek csak kosztot és szállást adott, pénzt nem. Mégis sokan vállaltak nála munkát, ilyen körülmények között is.

Néhány adat az akkori cukrász-viszonyokról:

Ahhoz, hogy elismerjük az önálló cukrászok küzdelmét, a Trianon utáni Magyarország első népszámlálásának idevágó adatai nagyon figyelemre méltóak: a lakosság 55,8%-a mezőgazdaságból élt, és csak 30,1%-a élt az iparból. A cukrásziparban dolgozók és eltartottak száma összesen 4730 fő volt. Alig tették ki az ország összlakosságának 0,6 ezrelékét. Közülük mindössze 589 férfi és 73 nő volt önálló cukrász az egész országban!!! Összehasonlításképpen: a cukorgyártásban több mint nyolcezren, a malomiparban csaknem ötvenötezren, a sütőiparban majdnem húszezren, a hentes-iparban majdnem huszonkét ezren voltak a foglalkoztatottak és eltartottak. Hozzájuk viszonyítva egészen kicsi a cukrásziparból élők száma.

Rendezvények, esküvők, társasági találkozók

Surányi Károly tehát elég nagy üzletet és műhelyt irányított, ha a 20-as években már 14 fős személyzete volt. A szakácsnő, a nagyobb konyha és a kerthelyiség kisvendéglőre utalt, de a cukrászmester természetesen szakmáját helyezte előtérbe. Csodálatos süteményeivel, emlékezetes kivitelű és ízű tortáival és parfait remekeivel hamar belopta magát a gyerekek gyomrába, majd szívébe és később otthonaikba is (a sütemények felét hazavitték a vevők).

sur_pult_mogott.jpg

A konyhának azonban a cég fejlődésében – és egyáltalán megélhetésében - nagy szerepe volt. 1925 május elsején nyitották meg a kerthelyiséget, amit sok száz példányban készült „szórólappal” tudattak (címekre elküldve) a kerületi családokkal és vállalkozásokkal.

sur_atal_megnyit.jpg

Az ünnepélyes megnyitót Győri Károly és Markstein Tibi közkedvelt Jazz-band zenekarával tette emlékezetessé. A megelőző és a későbbi években játszott a kerthelyiségben több híres fővárosi zenekar is, például: Csóka Feri budapesti cigányprímás 7 tagú jazz band zenekarával, Szabó Kálmán Európa-hírű jazz-zenekara, a már említett Győri-Markstein jazz zenekara, Nemesszeghy Ritzsi elsőrangú jazz zenekara stb. Kissé keveredhettek a stílusok, de a lényeg a helyi polgárok és mesteremberek családjainak szórakozása volt. Az egyik zenekar, melynek fotóját Surányi úr megőrizte:

sur_ciganyzenekar_30-as_evek_kism.jpg

Surányi Károly bevezette (talán a fővárosban elsőként - a belvárosi Ritz szálloda után) az „5 órai táncuzsonnát” – amely persze vacsorává alakult, hiszen éjjel egy óráig lehetett táncolni e napokon a fenti és más kitűnő szakemberek és együtteseik zenéjére. A délutáni kínálatról egyébként külön kis menülapot készítettek a következő tartalommal:

sur_uzsonna_lap_kism.jpg

Az Arangeade titokzatos neve mögött a friss narancslé és szódavíz keverékét kell értenünk. A Surányi kertben ezt a legjobb szállodákhoz hasonlóan Margitszigeti Kristályvízzel adták (és nem a fröccsökhöz használt „sima” szódavízzel).

A reklám-levélben (fentebb) olvashatunk arról is, hogy itt nyílt meg „Újpest egyedüli Ping-Pong terme versenyasztalokkal.” További szolgáltatásairól így tudósít Surányi mester: „Rendelkezésre áll az igen tisztelt úri közönségnek külön szép nyári termem, lakodalmak, házi mulatságok, társasvacsorák stb. rendezésére. Elvállalok mindenféle torták, sütemények és Parfait, valamint hideg halak és mártások készítését mérsékelt árak mellett”. A lakodalomra díszített terem így nézett ki:

sur_esk_kulonter.jpg

Az esküvőkből és egyéb társasági rendezvényekből nem volt hiány, erről tanúskodik sok fennmaradt meghívó és alkalmi menülap is, melyből egy csokorral bemutatok egy képen. Itt tartott rendszeres összejövetelt (sokszor „fagylalt-délutánokat” és „sütemény-bemutatókat”) például: az „Ifjú Szabadelvű Kör”, az „Újpesti Ifjak Köre”, az „Ifjú Szabadelvű Párt” újpesti csoportja, az „Újpesti Kereskedők Társulata”, a „Magyarországi Húsipari Munkások” újpesti csoportja és az „Újpesti Iparos Ifjak Köre”. A kerület, a szűkebb környék iparos és polgári családjainak jó része a gyermekeik lakodalmához szintén a Surányi kert híresen jó szolgáltatásait vette igénybe.

sur_alk_menulapok.jpg

A Surányi cukrászda kulturális központtá válik

Az alapító cukrászmester feltehetően ragyogó marketinges képességekkel is rendelkezett. Olvasott és tájékozott ember volt, s így pontosan tudta, mit és kiket szeretnek az emberek, amikor kikapcsolódást, szórakozást keresnek. Ezért már a kerthelyiség megnyitásakor – és azután folyamatosan – neves színészeket, kabaré- varieté művészeket hívott meg fellépésre. A különös „szabadtéri kabarét” valósította meg a kerthelyiségében, mely a belvárosi, immár 50 éves kabarévilág nyári „kiterjesztése” lehetett. Éppen ezért a nyári holt-idényben a művészek is szívesebben vállalkoztak a fellépésre.

sur_fellepo_rajz_kism.jpg

1930-ban például a helyi újságok is hírül adták, hogy „Európa legjobb női vokál-kvartettje hangversenyez Újpesten a Surányi-kerthelyiségben”. Dr. Zakál Dénes zeneszerző vezetésével akkoriban alakult 4 operaénekesnő részvételével a kvartett (Kiss Erzsi, Utry Anna, Sálán Dália és Schäffer Paula). Egy rádiószereplésük után Európa több országából kaptak ajánlatot vendégfellépésre. Sikerült az együttest rávenni, hogy amíg még itthon vannak, adjanak egy hangversenyt Palota-Újpest zeneértő közönségének. Zakál doktor sokféle lehetőség közül a „Surányi cukrászda édenkertjét választotta ki”. A koncertet július 26-án tartották, majd a nagy sikerre való tekintettel (zsúfolásig megtelt a kert és még az utcán is sokan hallgatták a zenét) augusztusban és szeptemberben is megismételték.

sur_tancvers_plak.jpg

Őszintén bevallom, hogy a „világhírű” kvartett résztvevői közül egyedül Utry Anna nevét hallottam eddig, aki a 30-as-40-es évek kedvelt magyar nóta énekese volt. Több kávéházban, neves kabarékban, filmekben és még a Vígszínházban is szerepelt. Viszont hasonlóan ismert volt Szabó Károly Jazz-zenekara, mely Párizstól Kairóig sok fővárosban nagy sikerrel szerepelt.

sur_szabojazz_kism.jpg

Csaknem minden héten, különösen hétvégén voltak előadások a Surányi kertben. A plakátok nálam lévő kis gyűjteményében Surányi úr sok helyen írt megjegyzést az esttel kapcsolatban arról, hogy sikerült az előadás, vagy pl. „késett a művész” stb. Az 1930as években Újpesten rendezett műsorok közül néhányat felsorolok:
- Pethes Sándor és Dénes György („kitűnő előadás, ¾ ház”);
- Laurisin Lajos és Fenyő Rózsi Puccini, Verdi, Kacsoh Pongrác dalaival;
- Blaha Lujza est neves népi énekesekkel;
- Artista és Lokálest – a Beciva-Cirkusz, Cája Néparéna és a Parisien Grill művészeiből alakult társulat;
- Szenzációs énekes táncos kacagó est – Szőke Szakáll bohózata, Papp Jancsi (Royal Orfeum), Káldor Jenő és Móricz Juci felléptével;
- Fekete Pál és Dalmady Erzsi rádióművészek vendégjátéka;
- László Imre és Feleky Kamill – a Király-Színház tagjainak – nagy táncos estje.

sur_musorplak.jpg

A cukrászdában sokszor rendeztek képkiállításokat is – helyi és országosan is „nagynevű” festők szentképeit lehetett megnézni és megvásárolni. 1930 július-augusztusában például Szüle Péter, Kézdi-Kovács László, Heyer Arthur, Udvary Pál, Háry Gyula, Neogrády Antal képeiből válogattak és vásároltak a környéken élő polgárok és mesteremberek lakásuk díszítésére. A képeket részletfizetéssel is meg lehetett venni, és a saját feljegyzése szerint a bérleti díj egy részét Surányi úr festményekben kapta meg.

Van-e mai folytatás?

Nagyon sok jó és érdekes történetnek tragikus a vége. Bár sokak szerint nem tragédia az, hogy a hajdani sikeres Surányi cukrászda helyén ma Burger King gyorsétterem van (kertjéből kikandikál az a hatalmas gesztenyefa, mely a Surányi-műsoroknak is árnyékot adott!).

ujpest_burgerking.jpg

Pedig a közeli Metró aluljáróban és a felszíni üzletekben rengeteg sütemény kapható, még nagyüzemi krémesek és torták is – és szörnyűség, hogy minden el is fogy! Véletlenül sem akad sajnos közöttük olyan minőségű, amit jó szívvel ajánlanék a barátaimnak…

sur_musplakat.jpg

A SURÁNYI név azonban - ha nem is Újpesten, hisz az Újpesti Életrajzi Lexikonokból kifelejtették -, de fennmaradt, bár többen csak név-azonosságot vélnek a történetben. A felmenők nézeteltérései miatt korán megszakadt a kapcsolat az újpesti és a Tahitótfalun élő rokonok között. Pedig a nem túl nagy távolságra (a Szentendrei sziget és Újpest szinte szomszédok) 1941-ben született gyermek akár Surányi Károly utódja is lehetett volna a szakmában. A közvetlen családi hatás nélkül is ragyogó karriert épített fel Surányi István, akit szentendrei cukrászként ismer a történelem. Munkásságát nem csak a nagyközönség értékelte nevezetes Csinn-bumm szelete, a Diplomata kocka és más saját sütemény-kreációja miatt. A szakmai elismerések sokaságának csúcsa volt, hogy a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökeként is tevékenykedett 2010. évi haláláig. Nagyon sokszor hallhattam tőle, hogy „Igazi inas-éveim voltak, de úgy érzem, hogy igazán megtanultam a szakmát és a munka szeretetét!” – és ezt számos törzsvendége naponta tanúsíthatta!

A poszt szövege szerzői jogvédelem alatt áll. Az itt szereplő képek eredeti példányai a szerző tulajdonában vannak!!!

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr568844998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sujbert 2016.06.27. 13:15:10

Valóban nem ismert, a felmenőim - akik szintén Újpesten éltek - sem emlegették ezt a cukrászdát. Nem derült ki a leírásból, mikor zárt be, pedig érdekes lehet. A Récseyről ismert, hogy nem ott kezdett, ahol végül évtizedekig működött. (A Récsey a 2000-es években zárt be, most kínai büfé működik a helyén.) A cikkben említett Burger King nem a cukrászdát követte, a metró átadása előtt iroda működött benne.

kvadrillio 2016.06.27. 21:27:09

ŰÚJPEST LEGJOBB CUKIJA AZ OROSZ-CSALÁD...OROSZ-CUKRÁSZDÁJA, A TEMPLOM UTCÁBAN.....

Rézsöly Püpü 2016.06.27. 23:20:17

Szerintem meg Budapest legjobb czukrászdája van Újpesten: a Horváth!

Emilke mesél 2016.06.28. 20:11:05

A templom utcában a Kornidesz cukrászda van, a vasbolt mellett. Nagyon jó fagylaltja volt.

idpppp 2016.06.28. 23:41:44

A Templom utcában a Kornidesz cukrászda VOLT, egykoron Újpest legjobbja! Ma már nem létezik!
Így igaz, a Horváth cukrászda magasan Újpest legjobb cukrászdája!

Rézsöly Püpü 2017.01.18. 14:35:06

@idpppp: örülök hogy van egyetértés! :)