Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Mélyenszántó

HOL IS VOLT A MAISON FRIDA?!

Adalék egy Budapest-történeti téveszme tisztázásához

2016. január 13. - Yanagida

8988023695d459c2054991324a5f11d3.pngMindig is csodálkoztam azon, hogy egyes, Interneten keringő különböző sztorik jobban terjednek, mint a pestis a középkorban. Szándékos a példa, mert ez is olyan, mint egy vírus – valaki megír egy kis történetet, azután rengetegen átveszik (azaz szó szerint lemásolják) a saját irodalmi tevékenységük színesítése érdekében. Ez nem is lenne baj, ha a szenzációhajszolás miatt nem kritikátlanul tennék. Nos, az „adalékok” címke alatt majd néhány ilyen álhírt igyekszem tisztázni az elkövetkezendő posztjaimban, elsőként a Maison Frida budapesti luxusbordélyház pontos helyének történetét.

Szóval a létesítménnyel összefüggő konspirációs történetet szeretném tisztába tenni, adatokkal. A Maison Frida valóban a Magyar utcában volt; a régi belvárosból a tisztességes polgárok ugyanis kiszorították az ilyen jellegű intézményeket a szélső, városfal melletti utcába, nehogy beleütközzenek, mikor színház után az Országos Kaszinóba igyekeznek feleségükkel és serdülő lányukkal.

Vagy nehogy a lány jó partinak számító udvarlójával találkozzanak mondjuk a Frida kapujában?

Hol volt a Maison Frida?

Sok cikkben olvastam azt, hogy a Magyar utca 34-ben volt az intézmény. Ezt (amint látni fogjuk) határozottan cáfolni fogom, ugyanakkor felvetődik a kérdés: mi volt akkor a 34. szám alatt? Ez pontosan kiderül leguan írásából:

A Katraschnig, valamint a Schuschil családok tulajdonában volt két szomszédos házat 1878-ban vásárolta meg Vojnits Tivadar bácskai (bajsai) földbirtokos. Felesége Vojnits Mária a két telek összevonásával építtette fel a ma is álló kétemeletes házat. Itt laktak, majd a férj 1892-ben és feleségének 1904-ben bekövetkezett halálát követően az örököstől Schlesinger Lipót és neje vették meg a házat, méghozzá kifejezetten bordély céljára (amit máshol is működtettek). Ők Budán egy Margit rakparti, majd egy Török utcai bérházban laktak.

1926-ban az itt üzemelő bordély kényszerű megszűntét követően garniszállodává (előbb penzióvá) alakíttatták át "Splendid" néven. A férj 1929-ben bekövetkezett halála után az özvegy működtette tovább, majd az ő 1937-es elhunytát követően örökösük (Selye Géza), majd Berkovits Sámuelné. 1946-tól a József Attila Népi Kollégium kapott ideiglenes otthont az épületben, majd 1948-ban - Gobbi Hilda közreműködésével - a Jászai Mari Színészotthon Egyesület végeztetett helyreállítást és belső átalakításokat.

Sőt, Gobbi Hilda is leírta a Közben c. önéletrajzi könyvében, a Színészotthon első napjairól szóló beszámolójában is. Az egyébként nagyon érdekes írásból csak egy-két mondatot idézünk:

Boldogan mentem vissza a Magyar utcai házba. Az ajtót lelakatoltuk, az írás a kezemben volt. De mégsem ment minden simán. A garniszálló tulajdonosnője, Berkovits Sámuelné pert indított ellenem. A pert végül is mi nyertük meg, de a bíróság kötelezett bennünket, hogy a tulajdonosnak lakbért fizessünk. A helyreállítás költségeit viszont lakbér fejében jóváírták, és így 1948. június 1-től havi 500 forintot fizettünk Berkovitsnénak. Mindaddig, amíg aztán az épületet is államosították."

A titokzatos utolsó tulajdonos egy debreceni vállalkozó lehetett, aki árdrágításért rövid ideig még fogházban is ült. A büntetés hatására biztosan jó útra tért, mert Debrecenben 1937-ben természetben adakozott, azaz vendéglátási anyagokat biztosított a helyi zsidó reálgimnázium rendezvényeinek büféjéhez. 

Akkor hol – és milyen  is volt a Maison Frida?

A régi címjegyzékek szerint a 29. szám alatt működött, és ezt a saját reklámjuk is megerősíti.

maisonfrida_3.jpg





 
A bemutatott képeslapon egészen jól olvasható a cím: Magyar u. 29. (A kép egyébként a Maison Frida fogadócsarnokának dekorációját ábrázolja.)

Tudjuk, hogy Budapest városfejlődése során nagyon változtak az egyes utcák házszámai az üres telkek, átépítések és hasonlók miatt. (Ahogy más városokban is, pl. Párizsban egyszer a Saint Jacques utca 254. számú házba mentünk a barátainkhoz, és megdöbbenve láttam, hogy a 45-ös után a számok már százassal kezdődtek, majd sokkal rövidebb idő alatt értünk a megfelelő címre, mint ahogy előzetesen számítottuk. A középkori kis házak számozását a nagyobb építkezések során úgy változtatták, hogy az új, nagy épület a helyén egykoron volt, esetenként hat-hét-nyolc ház egyik számát örökölte, ezért a 118-as után - mondjuk - a 164-es következhetett.)

A Magyar utcánál azonban nem így történt, körülbelül a XVII. századtól kezdve a 29-es szám mindig ugyanaz az épület volt. De különösen nem került át a másik, a páros oldalra! (Ez jól követhető a Fővárosi Levéltár kiadványából: Pest város topográfiai mutatója 1. kötet, Bp., 1975., 52-53. oldal)

Tehát sohasem lehetett volna összetéveszteni a 29. számot (Maison Frida) a 34-essel (Színészotthon). Csak és kizárólag szándékosan változtatták meg a krónikások a hajdani utcaképet. Természetes módon a bordélyházakról nem sok emlékirat és visszatekintés maradt fenn (nem számítva ismét egy párizsi példát: Toulouse-Lautrec életét és szenzációs műveit).

tlautrec.jpgApró epizódok azonban igen, fennmaradtak. Az ebben a posztban bemutatott egyik képeslapot (az írás legvégén láthatót) ugyanis a Maison Frida vendégei (valószínűsíthetően törzslátogatói) küldték el egy barátjuknak Svájcba (Bern, Guttenberg str. 4 szám alá), „Üdv a kedélyes kis helyről” ceruzás felirattal. Az eredetiséget valószínűsíti a ceruza használata: biztosan nem akartak tollat, papírt és borítékot kérni a madámtól, hanem a reklámcélra az asztalon heverő képeslapokból írtak és címeztek meg egyet, majd másnap (a bélyegző tanúsága szerint 1905. március 15-én) postára is adták. Nagyszerű ünneplése lehetett ez a szabadság forradalmának, hisz el tudtak szabadulni a családtól…

A lap (ugyancsak a bélyegző szerint) 2 nap múlva ért Bernbe a címzetthez, bizonyos Procopius Bélához. Az aláíró fiúk aláírásai: Bögre Bandi, Ormay, Gábor és Anonimus, ha jól olvasom. Minden valószínűség szerint módosabb polgári társaság lehetett, hiszen Procopius Béla ekkor már, 34 éves korában komoly tekintélynek számított a szakterületén: később, 1932-ben jelent meg Huszár Lajossal közösen írt és máig használt alapműve, a magyar érmek és plakettek leírása (Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn).

Procopius Béla (Budapest, 1868. – Budapest, 1945.) a budapesti egyetemen szerzett államtudományi diplomát, majd 1893-ban a kereskedelemügyi minisztériumban kezdte meg pályafutását, később külügyi vonalon dolgozott, valószínűleg ezért volt Svájcban is. 1928-ban athéni nagykövetként ment nyugdíjba. Nyugdíjbavonulása után minden idejét gyűjteményének fejlesztésére fordította. Gyűjteménye sokrétű volt: antik bútorok, könyvek, metszetek, régi fegyverek is szerepeltek benne, de legfőbb szenvedélye az éremgyűjtés volt. Értékes éremgyűjteményének egy-egy része ajándékozás útján a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárába és a Magyar Numizmatikai Társulat tulajdonába, harmadik része pedig vétel útján a Székesfővárosi Képtárba (Nemzeti Galéria) került, értékes bútorait és egyéb iparművészeti tárgyait az Iparművészeti Múzeumra hagyta.

maisonfrida_2.jpg

Az ebben a posztban (miként a blog többi írásában is) látható illusztrációk a személyes, eredeti darabokat tartalmazó gyűjteményemből származnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://melyenszanto.blog.hu/api/trackback/id/tr518266300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2016.01.13. 10:16:08

Vajon a Maison Fridára is rárepült annak idején a korabeli hírszerzés, mint a berlini Kitty Szalonra?

tiboru.blogrepublik.eu/2011/03/01/a-kitty-szalon-1-0/

csentecsa 2016.01.13. 10:36:26

Procópius nem azonos véletlenül a Lővy Árpád művésznéven alkotó költővel? A numizmatika közös pont..

csentecsa 2016.01.13. 10:42:01

Saly Noémi hasonló témájú könyvében le is van fotózva az épület. A madame és résztulajdonos egy Schumayer Róza (pest rózsája..) nevű hölgy volt, aki korábban maga is keményen űzte az ipart.
A belső faborítást pedig annak a Thék Endrének a cége készítette, amely a parlamentét is. (Végül is az is egy kupleráj, csak egy kissé nagyobb..:))

Bernik 2016.01.13. 11:44:33

"...másnap (a bélyegző tanúsága szerint 1905. március 15-én) postára is adták. …
A lap (ugyancsak a bélyegző szerint) 2 nap múlva ért Bernbe a címzetthez..."
Ugye elég világos?! Több, mint egy évszázada, 110, azaz Egyszáztíz évvel ezelőtt a Budapesten postára adott képeslap 2, azaz Kettő nap múlva a címzettnél volt Bernben! Akkor, amikor a "Helyben" címzéssel, délelőtt postázott küldemény délután a címzettnél volt. Ma, a XXI. században - négy évtized kommunista múlttal és máig aktív "politikus" ügynökeivel megverve - ez jó esetben egy hétig tart Budapesten!
Ajánlom a tényt a Főpostás elvtárs figyelmébe az éppen most 2, azaz Kettő milliósról 5, azaz Öt millió forintra emelt havi fizetése - meg jutalmak, sokmilliós prémiumok, ingyengépkocsi, ingyentelefon - mellé! "Bizonyára" nem kell leadni semmit ebből a diktatúrát építő "nemzeti" elvtársaknak:
kettosmerce.blog.hu/2016/01/12/terrorizmusra_hivatkozva_teljhatalomal_ruhazna_fel_magat_a_fidesz

Sandokohn - a maláj jiddis 2016.01.13. 12:39:46

@Bernik: mekkora egy buzi vagy te, hogy egy ilyen posztról is csak a a "mocskosfityeszmindetellopésorbándiktatúra" jut eszedbe......

Bernik 2016.01.13. 13:09:39

@Sandokohn - a maláj jiddis:
Sőt, még rólad is! Mert látom, már számodra is földerengett az igazság:
"mocskosfityeszmindetellopésorbándiktatúra".
Csak legközelebb próbáld meg ugyanezt értelmes, magyar mondatokba foglalni! Még ha ez nehéz is számodra.

Sandokohn - a maláj jiddis 2016.01.13. 13:15:22

@Bernik: a fajtáddal nem kommunikál az ember értelmes magyar mondatokkal, mert az felétek nácizmusnak minősül.

pizo 2016.01.13. 13:29:08

Most Mezonfrida apartmanház...

https://www.google.hu/maps/place/Mezonfrida+apartmanh%C3%A1z/@47.4908934,19.0608533,3a,75y,313.16h,155.75t/data=!3m6!1e1!3m4!1s__XfOE5-MZQInB2XpHVcuw!2e0!7i13312!8i6656!4m7!1m4!3m3!1s0x4741dc44cb3478db:0x1c9bab877d42dbae!2sMagyar+u.+29,+Budapest,+1053!3b1!3m1!1s0x4741dc5b34db7c1d:0xdc85cd4db42557eb!6m1!1e1?hl=hu

Zoli

csentecsa 2016.01.13. 13:30:41

@Sandokohn - a maláj jiddis:Ezek tényleg olyanok, mint a viccbéli Móricka, nekik is mindenről mindig ugyanaz jut az eszükbe Az a legszebb, hogy tényleg azt gondolja, hogy Fletó alatt a posta is jobb volt..

Sandokohn - a maláj jiddis 2016.01.13. 13:32:30

@csentecsa: meg Fletó alatt ingyen volt neki a sör meg a pina. Igaz, az első az apja hűtőjéből, a második pedig az anyjától....

Bernik 2016.01.13. 13:35:09

@Sandokohn - a maláj jiddis:
A "fajtám"-ról csak annyit, hogy ami a szóhalmazaidból sejthető feltevésed, az nem talált. Sőt, még a "b.zi" sem stimmel, hacsak nem a Kedves Vezéred propaganda szakemberének szexuális irányultságára céloztál. Azt mondják, ő tényleg meleg, de nem ez a baj vele. Hanem a velejéig hazug propagandája, ami a vízcsapból is folyik Magyarországon, az már igen!

Bernik 2016.01.13. 13:42:48

@csentecsa:
Üdv. a következő zseninek!
"tényleg azt gondolja, hogy Fletó alatt a posta is jobb volt.. "
Ugye nem zavar, hogy a Fletót és Orbán bandáját is magába foglaló kommunista gyakorlatról volt szó, amelyik a szexualitás szabadságát is tiltotta/tiltja.
1905-tel Fletót dicsértem... Bravó!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2016.01.13. 14:45:34

@csentecsa:

Úgy tudom, Árpád bátyánk valódi neve dr. Réthy László volt.

csentecsa 2016.01.13. 15:56:11

@tiboru: Igaz! Mindenesetre érdekes egybeesés a kuplerájok és a numizmatika iránti rajongás mindkét úriember esetében..:)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2016.01.13. 16:00:34

@csentecsa:

Igen, ráadásul a numizmatikát én is szeretem :-)

csentecsa 2016.01.13. 16:04:53

@csentecsa: Helyesbítem magam. A schumayer féle kupi egy másik műintézmény volt ugyanabban az utcában, de hasonlóan felső kategóriát képviselt. A Gobbi féle későbbi színészotthon inkább a középosztály számára létesült.

csentecsa 2016.01.13. 16:06:18

@tiboru: No és a másik dologgal mi a helyzet? ;)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2016.01.13. 16:25:50

@csentecsa:

Határozottan cáfolok minden, erre vonatkozó pletykát és híresztelést :-D

ziggy stardust · http://fagyis.blog.hu 2016.01.13. 16:32:09

és azt lehet tudni (sejteni), hogy mi köze ennek a bordélyháznak és Meson Fridának egymáshoz?
img.index.hu/imgfrm/3/9/7/3/THM_0006473973.jpg

tiboru · http://blogrepublik.eu 2016.01.13. 16:34:40

@ziggy stardust:

Ez szerintem egyrészt névbitorlás :-), másrészt (ugyancsak szerintem) sima poén. Legalább fényképes bérlet lenne!

ziggy stardust · http://fagyis.blog.hu 2016.01.13. 17:26:15

@tiboru: az se tuti, hogy igazi a névjegykártya - bár a Bástya utca közel van a Magyar utcához, és az is lehet, hogy a hasonló elnevezéssel sikerült egymástól elhappolni a kuncsaftokat - ha valaki már nem színjózan, talán mindegy, hogy Maison Frida házba, vagy Meson Frida házába megy - a cél ugyanaz volt :)

csentecsa 2016.01.14. 10:49:55

Egyébként a 34-ben székelt a Nékosz pár évig még a Gobbi féle projekt előtt, persze akkor már a kupit bezárták.

csentecsa 2016.01.14. 10:54:40

@Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: Nincs erről az arcról fennmaradt fotó? Tényleg fanszőr gyűjteménye volt a szegedi kuplerájokból?